Eddig nem áll rosszul a forint a svájci frankhoz képest a devizapiacon: az alpesi deviza átlagárfolyama a múlt péntekig terjedő, bő egy hónapos időszakban 214,4 forintot ért el, szemben a múlt év decemberi 217-es értékkel. Nagymértékű javulásról ugyanakkor egyelőre nem lehet beszélni, hiszen a tavalyi, a forint szempontjából enyhén szólva sem túl jó évben is 200 forint környéki átlagárfolyam alakult ki.
A januári forinterősödést sem szabad ugyanakkor lebecsülni, hiszen – figyelembe véve a nagyjából 4700 milliárd forintnyi svájci frank-hitelt – csak az árfolyamon 50-60 milliárd forintot nyerhettek januárban a lakossági devizaadósok.
Hasonló folyamatok játszódtak le egyébként az euró piacán is: a forint az év eddigi részében, az átlagárfolyamot figyelembe véve 1,1 százalékot erősödött a közös fizetőeszközzel szemben, és a hét végén már stabilan 270 forint alatt állt az árfolyam.
A forint – és így a devizaadósok – kilátásai pedig több szempontból is biztatók. A hazai deviza pozícióit egyrészt nagyban javíthatja, hogy a kormány ebben a hónapban várhatóan előáll a költségvetés kiadási/bevételi szerkezetét érdemben megváltoztató reformcsomaggal, amelynek – amennyiben a piac szerint is megfelelő mélységű lesz – az árfolyamok alakulásában is tükröződnie kell.
A másik – és nem kevésbé fontos – tényező pedig, hogy a kedvező európai és amerikai makrogazdasági adatok, illetve a növekvő befektetői optimizmus miatt a svájci frank, mint menedék-deviza súlya mérséklődhet, ami megszakíthatja a hosszú ideje tartó diadalmenetét a piacokon. Ráadásul most már minden elemző egyöntetűen arra számít, hogy az Európai Központi Bank hamarabb emel kamatot, mint a svájci jegybank, ami szintén a frank euróval (és így közvetve a forinttal) szembeni gyengülésének irányába hat.
A forint erősödése pedig – a jegybank legfrissebb, decemberi állapotokat tükröző statisztikái alapján – rá is férne a hazai devizaadósokra. Az MNB adatai szerint az év végén 4686,5 milliárd forintnyi svájci frank-hitel volt a hazai háztartásoknál, ami (kizárólag a forint gyengülése miatt) 7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi mennyiségnél, és az összes hitelnek majdnem 55 százalékát jelentette. Az adósok szempontjából pedig különösen aggasztó, hogy a frankhitelek több mint a fele lakáscélú, 40 százaléka pedig szabad felhasználású jelzáloghitel, az egyéb fogyasztási hitelek összmennyisége pedig hozzávetőlegesen 350 milliárd forintot tett ki.
