Pálvölgyi Mátyás, a Generali elnök-vezérigazgatója szerint ezek az intézkedések eleinte gondot okoztak. „Először meg kell ismertetni a lakossággal a helyzetet, és meg kell értetni vele, hogy intézkednie kell a hosszú távú jövőjével kapcsolatban” – közölte Pálvölgyi.
„A biztosítók nagy örömmel finanszírozzák a költségvetést a magánnyugdíjpénztárakon keresztül, hiszen ez lehetőséget jelent a biztosítók számára” – mondta Kovács Zsolt, az ING elnök-vezérigazgatója. Az viszont még nem világos, hogyan fognak az emberek ráébredni arra, hogy az öngondoskodásra szükség van, ez a személyes értékesítők feladata – mondja az ING első embere. Kovács viszont – ellentétben Kisbenedekkel – úgy véli, nem az egyszeri díjas piacon kellene próbálkozni, hanem a rendszeres díjasokkal, ezeket kellene támogatnia a kormányzati intézkedéseknek is.
„A nyugdíjkérdés nagyságrendje sokkal nagyobb, mint amiről beszélünk” – mondja Kozek András, az Allianz vezérigazgató-helyettese, aki szerint épp ezért is a rendszeres díjas megtakarításokra szükség van. A változások viszont elbizonytalanítják az embereket – hívta fel a figyelmet Kozek. Így történt ez a magánnyugdíj-pénztári rendszer megváltoztatásakor is, amely az önkéntes kasszák ügyfeleit is elbizonytalanította. A magánnyugdíjpénzek visszaadása után a GDP-arányos megtakarítások nagy mértékben vissza fognak esni, a hosszú távú megtakarítások hiányoznak az országból. Egy magas megtakarításokkal rendelkező ország külső sebezhetősége viszont alacsonyabb, ezért helyre kellene állítani a bizalmat.
„Az egyszeri díjas piacot a rövid távú gondolkodás, az aktuális jogszabályok mozgatják” – mondta Zsoldos Miklós, az Union elnök-vezérigazgatója. Az Unionnál is tapasztalják, hogy vagyonok hagyják el az országot, az emberek nagyobb biztonságban érzik a pénzüket külföldön.
„A válság után visszaesett a biztosítási piac, és a különadó is kellemetlenül érintette a biztosítókat” – mondta Járai Zsigmond, a CIG Pannónia felügyelőbizottságának elnöke. Jót tehet viszont, ha mindez stabilizálja a gazdaságot. A Pannónia mellett az MNB fb-elnökeként is dolgozó Járai szerint jó pályára állt a gazdaság, pozitív lehetőséget nyitottak a biztosítók előtt a mikrogazdasági intézkedések is.
A pénzügyi intézményekről szóló különadóról Járainak az a véleménye, hogy a szektor szégyenletesen leszerepelt a lobbizás során. Minden biztosító a saját érdekeit nézte ahelyett, hogy a szektor összefogott volna. Pálvölgyi szerint a különadó – mivel a biztosítóknak eredményt kell elérni – korlátozta a piaci szereplők lehetőségeit a fejlesztések terén.
Kovács Zsolt – aki egyúttal a Mabisz elnökségében is helyet foglal – Járaira reagálva elmondta, a biztosítók képviselete ugyan nem volt elég hatékony, de a kivetett közteher felosztásával a piaci szereplők nagy része elégedett volt végül. A biztosítók relatíve nagyobb terhet vállaltak, mint a bankok, hiszen ennek a szektornak a nyereségessége sokkal jobban csökkent, mint a bankoké. „Egy unit linked eszközalap és egy normál befektetési alap adóterhelése között 35-szörös a különbség” – hívta fel a figyelmet Kozek, aki szerint, ha marad a magas arányú különadó, ez az ügyfeleknél díjnövekedést eredményez majd, és piaci koncentrációhoz vezethet.
„A tőke a bizonytalanság elől menekül, a magyarországi biztosítók vezetői a tulajdonosok felé csak azt tudták ismételgetni a különadóval kapcsolatban, hogy „nem tudom”” – mondta Zsoldos. Nem tudták, mennyi lesz, meddig tart, mi lesz vele. A szakember szerint lehetne sokkal jobban is együttműködni a biztosítókkal, például megnyitni az egészségbiztosítási szektort, ami több hozzájárulást biztosíthatna az államháztartás számára.
Vereczki András, az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese a konferencián az évek óta fokozódó katasztrófa kockázatok elkerülése érdekében állami szerepvállalást sürget. Az időjárással összefüggő katasztrófák által okozott kár 1950 óta fokozatosan növekszik, amelyet részben magyaráz, hogy a demográfiai robbanás következtében a katasztrófák által veszélyeztetett területek is egyre jobban benépesülnek.
Tavaly a viharok és árvizek Vereczki becslése szerint összesen százmilliárd forint kárt okozott országszerte, ebből a lakóingatlanokat 32 milliárd, a lakosságot összesen 40 milliárd forint veszteség érintette.
A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon szinte minden természeti katasztrófa létrehoz olyan - úgynevezett „excess of loss” – veszteségeket, melyekre nincs fedezet. Ennek magyarázata, hogy a drámaian növekvő kockázatok ellenére Magyarorzágon még mindig jelentős a nem biztosított ingatlanok aránya, különösen az árvízveszélynek leginkább kitett területeken. Az alulbiztosítottságot jól jellemzi, hogy országosan a biztosítással rendelkező lakások aránya még mindig csupán 72 százalékos.
A növekvő katasztrófakockázatra a vezérigazgató-helyettes szerint a lakosság mellett a biztosítóknak is reagálniuk kell, akár speciális katasztrófa-termékek kifejlesztésével, akár a szolgáltatási és piaci verseny erősítésével, a biztosítottsági arány növelésével. A túlzott, nem biztosítható kockázatok esetében megkerülhetetlen az állam szerepvállalása, amelyre jó kezdeményezés volt az árvíz által veszélyeztetett területeken élők védelmére létrehozott Wesselényi Alap elindítása 2003 decemberében.
