Nagyot ugrott az államadósság, de miért?
A 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság első, csütörtöki ülésen Nátrán Roland arról beszélt, hogy 2002. június 30. és 2010. március 31. között 13.491 milliárd forinttal, ezzel 21.048 milliárd forintra nőtt a magyar állam adósság. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a 2002-es 50 százalékos szintről 2010-re 77,5 százalékos szintre nőtt a bruttó államadóság; ez 27,5 százalékpontos növekedés a GDP-hez mérten.
A növekedés okairól szólva hangsúlyozta, hogy növekedésért túlnyomó részt három tényező tehető felelőssé. Ezek közül legfontosabb elemnek nevezte a költségvetési hiány növekedését, és - mint mondta - szerepet játszott az adósság növekedésében IMF-től és az Európai Unió-tól felvett hitelnek a jegybanknál biztonsági tartalékként elhelyezett része, illetve egyes állami cégek adósságának átvállalása, konszolidálása - fejezte be.
Mint ismert, az államadósság az időszak után tovább növekedett, és meghaladta a 80 százalékot a GDP arányában. A költségvetés strukturális egyenlege is jelentősen romlott, elérve a GDP 5 százalékát - vélik elemzők. Az államadósság csökkenésének legfőbb tényezője pedig a magán-nyugdíjpénztári befizetések, az államkötvények megsemmisítése jelentheti.
Az államadósság 2007 végén a GDP 66 százaléka, 15 586 milliárd forint volt. A GKI gazdaságkutató szerint 2007-től az államadósság a gazdasági válság miatt növekedett, azonban az államadósság növekedését vizsgáló bizottság álláspontja még nem ismert.
