A hajózási érdekeket képviselő szervezetek által idézett statisztikák szerint a magyar belvízi export-import áruforgalomnak 15, a belföldi személyforgalomnak pedig hatvan százalékát bonyolítják hazánkban bejegyzett és adózó, itthoni hajósokat foglalkoztató vállalkozások, a hazai kikötőkben megforduló mintegy 9500 hajónak pedig harminc százaléka futott magyar lobogó alatt tavaly.
Az iparági szakemberek szerint a Duna hajózhatóságának fejlesztése a magyar logisztikai cégeknek és a külkereskedelemnek is érdeke, mivel az olcsóbbá tehetné a szállítást. A folyó rossz állapota miatt a hajókat nem lehet teljesen kihasználni, ami csökkenti a magyar áruk versenyképességét, és összességében áttételesen 9-10 milliárd forint veszteséget okoz gazdaságunknak.
Szakértők szerint vízlépcsők nélkül nem lehet jelentősen javítani a folyó hajózhatóságát, ráadásul azokra több más szempontból is szükség lenne. Egyrészt javítanák a vízmegtartó képességet, és így garantálnák az ország ivóvízkincsének megmaradását, másrészt jelentős energiatermelési potenciált jelentenek: számításuk szerint két vízerőművel „paksnyi” energiát lehetne előállítani.
