Orbánék tevetenyésztésre és tengeri halászatra készülnek?
Az agromonitor.hu információi szerint a minisztérium egy uniós statisztikai nomenklatúrát vett át, de a magyar viszonyoknak megfelelő változtatásokat nem vezette át. A kódlista tartalmazza például a trópusi gyümölcstermesztést, illetve az iparcikk jellegű, a csomagküldő vagy az internetes kereskedelmet is.
A nyilvánosságra hozott jogszabályi elképzelések lényegében megfelelnek a már megismert terveknek. Az átalakított szervezet – új választások megtartása után - Magyar Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven jönne létre, a korábbi információk szerint 2012. január elsejétől. A törvény hatályba lépésekor az agrárgazdasági szereplők lakóhelyük vagy székhelyük szerint automatikusan – kötelező módon - tagokká válnának. A tagság százmillió forint éves árbevételig díjmentes lenne, e fölött sávos kötelezettség lépne életbe: 0,1-0,3 milliárd forintos forgalomnál egy ezreléket, 0,3-1 milliárdosnál 1,5 ezreléket, egymilliárdon felülinél pedig 2 ezreléket kellene fizetni.
Uniós statisztikai nomenklatúrát vett át a VM az új agrárkamarai tagság alapjául szolgáló szakmakód lista meghatározásához, de a magyar viszonyoknak megfelelő változtatásokat nem vezette át. Szakértők szerint ennek tulajdonítható, hogy a társadalmi vitára bocsátott törvényi koncepció mellékletében szerepel többek között a tevetenyésztés vagy a tengeri halászat és halgazdálkodás, illetve megjelenik a trópusi gyümölcstermelés, az iparcikk jellegű (bolti) vegyes kiskereskedelem, a csomagküldő kereskedelem és az internetes kereskedelem is.
A jogszabályi tervezet ugyanakkor lényegében megegyezik a korábban megismert elképzelésekkel. A VM visszaállítaná a kötelező tagságot, amely 1994-1999 között már működött. Az akkori eltörlés – állapítja meg a tárca – a gazdálkodók körében korábban nagy népszerűségnek örvendett, de ez arra vezethető vissza, hogy a kamara nem nyújtott megfelelő szolgáltatásokat, miközben a tagdíj megfizetése a kötelező tagsággal együtt járt. Az 1999 után felállított önkéntes tagságú agrárkamaráknál pedig a tagdíjat a gyenge tőkeerejű kis- és középvállalkozások és családi gazdaságok nem tudták finanszírozni, így kimaradtak a kamarai tisztségviselővé választhatóság jogából. Ez azt eredményezte, hogy egy szűkebb gazdálkodói réteg vette irányítása alá az agrárkamarai rendszert – hangsúlyozza indoklásában a VM.
