Óriási bírságot szabott ki a GVH a fogyasztók megtévesztéséért

A GVH a vállalkozást a kiszabható legmagasabb összeghez közeli 8,1 millió forint bírság megfizetésére kötelezte, valamint megtiltotta a vizsgált és kifogásolt tartalmú tájékoztatások további megjelentetését.

A fogyasztói csoportok szervezésével 2009. szeptembere óta foglalkozó vállalkozással szemben a GVH – hasonlóan az elmúlt években a fogyasztói csoportokat szervező más vállalkozásokkal szemben lefolytatott eljárásaihoz – azért indított vizsgálatot, mert 2009 szeptembere és 2010 áprilisa között megjelent hirdetéseiben a fogyasztók részére nem, vagy nem egyértelműen adott információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól.

Többek között arról, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte (sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása alapján dől el ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz juthat) és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz.

Eljárásában a versenyhivatal többek között azt vizsgálta, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat (például BAR-listások, nyugdíjasok, alacsony jövedelemmel bejelentett egyéni vállalkozók) célzó hirdetések, tájékoztatások alapján az azokkal találkozó személyek tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció fenti lényeges elemeivel.

Az olyan nagy példányszámú lapokban, mint a Blikk, a Metropol, a Bors, vagy a Nemzeti Sport közzétett hirdetések vizsgálatát követően a GVH megállapította, hogy a fogyasztó részére kínált összeg mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészletre utaló reklámok elolvasásakor a fogyasztók tévesen azt gondolhatták, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal pénzhez jutnak.

Fontos kiemelni, hogy önmagában az a körülmény, hogy a tisztességtelen magatartás hatására a fogyasztó felveszi a kapcsolatot a vállalkozással, már önmagában kifogásolható, hiszen ennek során a vállalkozás „meggyőzheti” a fogyasztót, „ráveheti” a vállalkozás számára előnyös döntés meghozatalára. A nyomtatott sajtóban megjelent, a jelen eljárásban vizsgált reklámok kétségkívül alkalmasak voltak a fogyasztó döntésének befolyásolására, amelyet önmagában az a tény is igazol, hogy folyamatosan szükségesnek ítélték a reklámok közzétételét, hiszen a vállalkozások leendő ügyfelei számára ez jelentette a kapcsolatfelvétel alapját.

A Gazdasági Versenyhivatal megtiltotta a vizsgált és kifogásolt tartalmú tájékoztatások további megjelentetését, ezen kívül 8.100.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte a  Hungarian Economy Partners Kft-t. Továbbá a fogyasztók tájékoztatása érdekében kötelezte a vállalkozást egy a versenyhivatal döntéséről szóló helyreigazító nyilatkozat kommentár nélküli megjelentetésére a nyomtatott sajtóban. 

A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő hirdetések, reklámok közzététele időben elhúzódott, valamint a fogyasztók igen széles körét elérő lapokban nagyfokú intenzitással jelentek meg.

Az elmúlt években több versenytanácsi és bírósági döntés született a fogyasztói csoportok népszerűsítését érintő kérdésekről. Ezek egybehangzóan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból megismerhető a konstrukció egyedisége. A vállalkozásoknak tehát az előtakarékossági jelleget kiemelve és a fogyasztói igény jövőbeni, de előre meg nem határozott időben történő kielégítését is hangsúlyozva kell a figyelemfelkeltő tájékoztatást közzétenni. Így jogsértést eredményez, ha a hirdetés nem utal a szerencseelemre, valamint arra, hogy a fogyasztó akár több év (esetenként 15 év) után juthat a kívánt termékhez. Szintén jogsértő, ha a reklámban felvázolt tevékenység a használt szavak és kifejezések hétköznapi életben elfogadott jelentése alapján egy lényeges tulajdonságaiban eltérő szolgáltatással, a hitelnyújtással azonosítható.

A GVH több esetben is jelezte észrevételeit, vagy tett ajánlást éves parlamenti beszámolójában a jogalkotó felé az e csoportok működése terén fennálló szabályozási problémák és hiányosságok kezelésével összefüggésben.