Küszöbönállnak a hazai áramszolgáltatók okosmérési (smart metering) kísérleti projektjei. A néhány hónapig tartó tesztek eredményei alapján dől el, hogy Magyarország milyen szabályozási és üzleti modellel tegyen eleget annak az uniós elvárásnak, mely szerint 2020-ra a háztartások mintegy 80 százalékában a szolgáltató és a felhasználó közötti kommunikációt lehetővé tévő fogyasztásmérés lehetőségét – azaz okosmérést – kell biztosítani. Az E.Onnál és az EdF Démásznál már tart a tesztek majdani partnereinek előminősítése, az Elmű-Émász csoportnál hosszadalmasabb az előkészítés, mert multiutility megoldásban, azaz a víz, a gáz és az áram okosmérésének egyszerre történő tesztjében gondolkodnak.
A szolgáltatókat kissé noszogatni kell e kísérletekre, mert néhány év alatt úgy kell együtt hatalmas pénzt – modellszámítások alapján akár közel 250 milliárd forintot is – befektetniük, hogy annak kevés közvetlen hasznát látják. Ilyen haszon lehet a mérőleolvasás költségeinek a csökkentése a távleolvasás általánossá tételével, a nem fizető fogyasztók könnyebb kikapcsolása vagy korlátozása – például fűtésre, főzésre kapnak energiát, másra nem –, valamint a hálózatüzemeltetés tökéletesítése. (A villany-, gáz- vagy vízrendszer elosztóhálózatának olyan szakaszairól is kapnak majd információt, amelyekről most nincsenek valós idejű adataik.)
Nemzetgazdasági szinten az okosméréstől remélhető előny a kisebb szén-dioxid-kibocsátás, feltéve, ha az okosmérés segít az áramfelhasználás csökkenésében, illetve a megújulóalapú áramtermelésnek a villamosenergia-rendszerbe történő, hatékony integrálásában. A szolgáltató és a fogyasztó kommunikációjából begyűjtött adatok elemzése segíthet az áramfogyasztás egyenletesebbé tételében, a termelés és a felhasználás jobb összehangolásában.
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.
