BUX 43,099.47
+0.28%
BUMIX 3,809.92
-0.08%
CETOP20 1,820.32
+0.18%
OTP 9,216
+2.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.43%
+3.69%
ZWACK 17,350
-0.29%
0.00%
ANY 1,540
-0.96%
RABA 1,170
+2.63%
-0.98%
+2.19%
+1.35%
0.00%
OPUS 151.8
+1.20%
+5.26%
-0.26%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,810
-1.82%
-0.52%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
-0.22%
0.00%
0.00%
-1.07%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+1.01%
0.00%
-0.52%
-9.40%
-1.11%
-1.33%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
-6.29%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
-5.35%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

M&A-boom itthon?

Nehéz idők járnak a vállalatfelvásárlásokra és -eladásokra Magyarországon. Bármilyen rossznak is tűnik azonban a helyzet ma, a változás akár egészen közel is lehet.

A hetek óta történelmi mélységben járó forintárfolyam, a fenntarthatatlan szintekre emelkedő államkötvényhozamok, a görögökét megközelítő országkockázat minden hazai beruházónak, így a potenciális vállalatfelvásárlóknak is problémát jelentenek. Azt is tudjuk azonban, hogy minden mélypont egyúttal kiváló lehetőséget is kínál a beszállásra.
Azzal pedig nehéz volna vitatkozni, hogy ebben a tekintetben mélyponton vagyunk. Ha hazánkat beruházási szempontból a régió más országaihoz hasonlítjuk, akkor lehangoló képet kapunk. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya nálunk mindössze 18 százalék körül volt tavaly, ez messze a legalacsonyabb érték a régióban: nincs ugyanis olyan másik kelet-közép-európai ország, ahol e mutató 20 százalék alatt volna (de Romániában például 28 százalékon áll). A fentiek ismeretében nem meglepő a hír, hogy a sikeresen végrehajtott vállalati felvásárlások (M&A) számában is sereghajtók vagyunk: a 2011-es évben alig 50 tranzakció volt Magyarországon, miközben a nálunk sokkal kisebb Bulgáriában is 70 felett volt a megkötött ügyletek száma.

A vállalatfelvásárlások rendkívül alacsony szintje három okra vezethető vissza: finanszírozási problémákra, a magyar gazdaság strukturális problémáira, illetve a kiszámíthatatlan gazdasági környezetre.
Magyarországon a 2008-as pénzügyi válság óta folyamatos a banki hitelállományok leépítése, új hitelezésről gyakorlatilag nem beszélhetünk. A bankszektort érő rendkívüli veszteségek, az anyabankok magyar leányaiktól való elfordulása és az alacsony hazai aggregált kereslet pedig nem is teremti meg egyhamar a hitelezés újraindulásának lehetőségét. A régióban egyedül a balti országok küzdenek hasonló problémákkal, mindenhol máshol már megindult a kisebb-nagyobb mértékű hitelezés.

Problémát jelent a már sokak által leírt és elemzett sajátos duális gazdasági szerkezet. Ez annyit jelent, hogy a nagy, zömében külföldi vállalatok termelékenységnövekedése nem jár együtt a kisebb, főként hazai vállalatok hasonló fejlődésével. Emiatt aztán utóbbiak nem válnak sem vonzó felvásárlási célponttá, sem pedig felvásárlóvá.

A hitel hiánya és a kedvezőtlen gazdasági struktúra jelentős problémák, de önmagukban nem indokolnák, hogy a régió legrosszabb beruházási és vállalatfelvásárlási teljesítményével rendelkezzünk. Ezek a tényezők ugyanis egyszerűen beárazhatók. Ha pedig az az árak kellően alacsonyan vannak, akkor megjelennek az első vevők is: elég, ha csak a legutóbbi hazai lakásértékesítési adatokra gondolunk. A harmadik tényező az, amely az árak piactisztító hatásának elmaradását okozza. A teljesen kiszámíthatatlanná vált hazai gazdasági környezet ugyanis olyan bizonytalanságot teremt, amelyben sem eladó, sem vevő nem igazán képes elfogadható és megbízható értékelést végezni.

Az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodás akár fordulópontot is hozhat e kérdésben. Nem csak azért, mert a friss pénz megszüntetheti a forint árfolyamának vad ingadozását és megoldja az államadósság középtávú refinanszírozásának kérdését. A téma szempontjából ugyanilyen fontos, hogy a szigorú feltételekhez kötött hitelek világos, kiszámítható kormányzati politikát vetíthetnek előre, ami lecsillapíthatja a várakozások ma még elképesztően nagy szórását.

Sajnálatos módon 2012-ben az elmúlt évekhez hasonlóan nálunk lesz a legalacsonyabb a gazdasági növekedés a régióban. Sőt, az elemzők többsége egyértelműen recessziót vár az idei évre, ami egyértelműen rossz jel a vállalatfelvásárlások szempontjából. Ugyanakkor az EU/IMF-megállapodás olyan várakozási horgonyt jelenthet, amely ennek ellenére is a M&A-tevékenység növekedéséhez vezethet.

VG-páholy-tagok: Bartha Attila, Hegedűs Miklós, Orbán Krisztián, Oszkó Péter Megjelenés minden szerdán

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek