Nálunk még függ a GDP-től a diákok tudása
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Nincs egyértelmű összefüggés az oktatásra fordított erőforrások nagysága és a hatékonyság között. Ez a legfőbb megállapítása a PISA in Focus című jelentésnek, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adott ki oktatási felméréseinek tapasztalatairól. A nemzetközi tanulói teljesítménymérés programjának (PISA) eredményeit összegző jelentésből kitűnik: csak azon az országokban függ össze az egy főre vetített GDP összege és a diákok olvasási teljesítménye, amelyekben ez az adat kevesebb mint 20 ezer dollár/fő. E felett már nincs kapcsolat az állam gazdagsága és a tanulók átlagpontszáma között. Magyarország kicsivel a küszöb alatt áll egyébként: minket a PISA megnevez azon országok között Észtország, Horvátország, Szlovákia mellett, amelyeknél még épphogy, de számít, mekkora a gazdasági teljesítmény. Hasonló szabály érvényes az egy tanulóra költött összegre is: a jelentés szerint ha a 6–15 éves tanulókra fordított összesített befektetés nagysága több mint 35 ezer dollár, a kiadás és az eredmény között már nincs kapcsolat. Itt már egyébként a „gazdagabb” kategóriában szerepel Magyarország.
A riport rámutat: a 100 ezer dollár fölötti költést bonyolító Luxemburg, Norvégia, USA és Svájc diákjai hasonló teljesítményre képesek, mint a jóval kevesebbet költő Észtország, Lengyelország vagy Magyarország, amelyek csak 40 ezer dollár körüli összeget fordíttak egy-egy tanulóra. A legfrissebb PISA-felmérésen kiemelkedő eredményt elérő Finnország (71 385 dollár) s Dél-Korea
(61 104) teljesítményét essze alulmúlja a legbőkezűbb Luxemburg (155 624) és Svájc (104 352).
Kiderült az is, hogy azok az országok érik el a legjobb eredményeket több területen is, amelyek a legtöbbet fektetnek be a tanárokba, vagyis a jelentés szerint nem a diákokra, hanem a tanárokra érdemes költeni.
„A hatékonyság, a minőség nem kizárólag pénz kérdése” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Szilágyi János. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatója hozzátette: a világszinten is kiválóan teljesítő Dél-Koreában például a hazainál nagyobb osztálylétszámmal dolgoznak. Az oktatási rendszerük eredményeit igazolja a mostani World Skills nevű szakiskolai verseny is, amelyen taroltak. A ráfordításnál sokkal inkább számít, hogy milyen szerkezetben használják fel a forrásokat. Az egyik legfontosabb tényező az oktatott tartalom, amelynek kialakítása nem pénzkérdés” – említett példát Szilágyi.
Hozzátette: éppen ennek érdekében készül az új Országos Képzési Jegyzék, amely a szétaprózott tananyag helyett egy szélesebb bázisú tartalmat kíván létrehozni.
Nem segít a buktatás
A jelentés rámutat arra, hogy azokban az országokban magasabb a tanulók olvasási átlagpontszáma, amelyekben nem különítik el a diákokat teljesítmény szerint. Azokban az oktatási rendszerekben, melyekben a tanulók kevesebb mint tizedét utasítják évismétlésre, 19 ponttal volt több az átlagpontszám, mint a többiben. Ahol az iskolák kevesebb mint ötödeteszi át másik iskolába a nehézséggel küzdő diákokat, 30-cal, ahol az iskolák kevesebb mint 15 százaléka válogatja képességek szerint osztályokba a diákokat, 24-gyel volt több az átlagpontszám, mint másutt. Ez öt százalék körüli eltérés.
teszi át másik iskolába a nehézséggel küzdő diákokat, 30-cal, ahol az iskolák kevesebb mint 15 százaléka válogatja képességek szerint osztályokba a diákokat, 24-gyel volt több az átlagpontszám, mint másutt. Ez öt százalék körüli eltérés.-->
