„Akár kétmillió tonnával kevesebb kukorica teremhet idén a forróság miatt, amely már önmagában 100 milliárdos bevételkiesést, és így 30-35 milliárdos jövedelemcsökkenést jelent” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász kifejtette: „hasonló a helyzet a napraforgó, a repce és a búza esetében is, utóbbiból már biztosan nem lesz meg a 4 millió tonnás országos terméseredmény.
A hőség számlájára írható termelésiérték-kiesés így biztosan eléri a 200 milliárd forintot.”
A mostoha időjárás miatt így most már egészen biztosan nem ismétlődik meg a tavalyi rekordév, amikor a mezőgazdaság kiugróan jó teljesítménye húzta fel az éves GDP-adatot.
Ráadásul további problémákra is kell számítani, hiszen a kisebb gabonatermés tovább emeli az amúgy is magas takarmányárakat, amelyek a tavalyihoz képest 10-15 százalékkal lehetnek magasabbak idén.
Mindezt azonban megelőzi az állattenyésztők közvetlen vesztesége, amely a melegre különösen érzékeny baromfiakat érinti.
„Az első nagyságrendi becslés szerint hetente egymilliárd forintot tesz ki csak a baromfitenyésztők közvetlen kára” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke hangsúlyozta: a közvetett költségek még erre fognak rárakódni, és nem látszik egyelőre az időjárás enyhülése sem. Az elnök szerint az állami szerepvállalás elengedhetetlen az ágazat egyensúlyának helyrebillentéséhez. „Azt gondolom, hogy ez egy vis maior helyzet, a közvetlen kárt ezért az államnak kell megtérítenie. Ha ez a segítségnyújtás most elmarad, akkor a termelők akár 60-70 százaléka is abbahagyhatja a tevékenységét, amely nagyon komoly alapanyagellátási problémákhoz vezethet.”
Az ágazat két tűz közé került, hiszen nem csak az állatállomány hullik, hanem nőnek a takarmányárak is. „a búza, a kukorica, a szója ára napról napra emelkedik,” – mondta el Csorbai, aki szerint a közvetlen károk megtérítése után a közvetett veszteséget a vágó- és feldolgozóüzemek építik be átadási áraikba. „Az egyensúly eléréséhez szükséges az is, hogy az üzemek 10-15 százalékkal növeljék átadási áraikat, amely hasonló mértékű fogyasztóiár-emelkedést fog maga után vonni. Nagy a baj, ha az állami segítségnyújtás és az áremelés elmarad, akkor borul minden” – tette hozzá az elnök.
Gabona: ötven forint alatt nem lesz üzlet
Tartós hőség esetén az egyes gabonák termésmennyisége akár 20-30 százalékkal is elmaradhat attól, amennyire a 32 fok alatti nappali hőmérséklet esetén lehetne számítani – mondta el lapunknak Vancsura József a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.
Az árakról szólva kijelentette: tavaly a gabonatermelők a 40 forint feletti kilónkénti búzaár esetén bízhattak abban, hogy megtérül a befektetett költség, az idén azonban az 50 forintos alsó árszinthez ragaszkodnának. Ez lényegében megfelel a jelenlegi árszintnek is, hiszen 50 forint alatt ezekben a hetekben nem lehet egyetlen gabonafélét sem megvásárolni, még a takarmánybúza ára is ezen a szinten mozog.
Az elmúlt napokban azonban a többi szemestakarmány ára még ehhez a magas szinthez képest is nőtt, és nincs remény az árcsökkenésre ezután sem. A kormányhivatalok júniusi termésbecslése szerint az idén őszi búzát 1,1 millió hektárról takaríthatnak be. A vetésterület tehát 10 százalékkal több az elmúlt évinél, ám az idei termés – az időjárási szélsőségek miatt – így sem éri el a tavalyit.
