London: közel négyezer milliárdos mínusz
11 milliárd font, vagyis mintegy 3900 milliárd forint volt a XXX. nyári olimpia megrendezésének összköltsége - számol az egyik vezető londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR). Ez azonban megtérülhet, ha jó lesz a következő évek brit gazdaságpolitikája. Az máris egyértelmű szerintük, hogy az olimpia sikere komoly megítélésbeli pluszt hozott Nagy-Britanniának, ami a gazdasági eredményeken is látszódhat.
A nettó közvetlen költség nagyjából megfelel a játékok 10 milliárd font körüli költségvetésének. Ebből valamennyit visszahoznak a jegyértékesítés bevételei, de úgy tűnik, hogy e tételnél nagyobb veszteséget okozott azon turisták távolmaradása, akik éppen az olimpia miatt nem jöttek Londonba az idei nyáron. Ezt valószínűleg tetézte az a termelési veszteség, amelyet a munkahelyükön az olimpiai rendezvények miatt meg nem jelenő alkalmazottak, illetve az olimpia elől szabadságra távozók kiesése okozott. Ez az elemzők becslése szerint körülbelül nettó egymilliárd font veszteséget okozhatott a brit GDP-ben, így jön ki a 11 milliárd font körüli teljes költségteher.
A cég ugyanakkor a várható haszon kategóriájába sorolja az abból eredő hatalmas globális megítélésbeli pluszt, hogy a játékok "viszonylag jól szervezettek voltak", a rendfenntartás is jól működött, és az olimpiai közvetítések során a világ láthatott "néhány káprázatos képsort is" Londonról. Idővel mindez a brit gazdaság javára válhat, bár ahhoz, hogy e hatásokból sikerüljön kihozni a lehetséges legnagyobb hasznot, a kormánynak többet kell még tennie például az adóterhek csökkentéséért, valamint a szabályozás áramvonalasításáért - vélekedtek a CEBR szakértői.
Az egykor meglehetősen lerobbant kelet-londoni olimpiai helyszín városrehabilitációs hatásainak várható gazdasági öröksége még érdekesebb lehet a múltbeli tapasztalatok alapján, ezek ugyanis meglehetősen vegyesek. Az 1976-os montreali olimpia például a kanadai nagyváros csődjéhez vezetett, az athéni olimpia pedig egybeesett annak a "költekezési boomnak" a kezdetével, amely végül a görög gazdasági válságot okozta.
London esetében azonban két ok is van a derűlátásra. Kelet-London városrehabilitációja eddig is erőteljes ütemű volt, a közeli Canary Wharf negyed új pénzügyi központjának kiépülése már az olimpia előtt átalakította a környéket és hatalmas továbbgyűrűző gazdasági hatást gyakorolt a városrészre. Az új irodaközpont köré létesült média- és információtechnológiai konglomerátum nagy lendületet ad a helyi gazdaságnak. Optimizmusra ad okot az is, hogy az idetelepült iparágak a jövő iparágai, meglehetősen jó növekedési potenciállal, és működésükhöz magasan képzett, mobil munkavállalók ideköltözése szükséges. E munkavállalói réteg számára meglehetősen vonzónak tűnhettek az olimpia alatt erről a városrészről világszerte közvetített televíziós felvételek.
Az elemzők mindezt egybevetve közölték: azt valószínűsítik, hogy London gazdaságának éves növekedési ütemét az olimpia hosszú távon érvényesülő hatásai évente 0,6 százalékponttal növelhetik. A CEBR közgazdászai szerint kell néhány év, mire ezek a hatások teljes mértékben érezhetővé válnak, de a cég úgy számol, hogy London gazdaságának kibocsátási értékéhez 2015-2016-ban - jelenlegi árakon - 1,8 milliárd fontot adhatnak hozzá a most véget ért olimpiai játékok hosszú távon érvényesülő járulékos hatásai.
