Rosszul indult a forint hete – Mi várható?

„A hazai PMI adat ma reggel a múlt havi 51,9-es értékről 49,50-re csökkent . Az 50 alatti érték a gazdasági szereplők csökkenő beszerzéseit vetíti előre, ami a gazdasági növekedés szempontjából nem túl örömteli adat” – vélekedett Bámli Károly. A Commerzbank elemzője hozzátette: a régió többi országában is csökkenő indexeket publikáltak, így a forint - a többi kelet-európai devizával együtt- újra gyengülni kezdett, egészen a 285-ös szintig.

Közben a nemzetközi piacokon nem látható, hogy negatív hangulat alakult volna ki. Az európai vezető tőzsdeindexek kisebb erősödéssel kezdték a hetet.

Látszik, hogy Ben Bernanke Fed-elnök pénteki Jackson Hole-ban tartott beszéde után csak rövid ideig tartott az optimizmus a piacokon, inkább maradt a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mikor és mit lép majd a Fed – mondta Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere hozzátette, Bernanke inkább elméleti jellegű beszédet tartott, miszerint a nem konvencionális intézkedések indokoltak a jegybanktól válságok idején, amikor magas a munkanélküliség.

A szeptemberi ülésen akár már történhet konkrét bejelentés esetleges további enyhítésről. „A szeptember 12-13-ai ülés eredménye lesz meghatározó. A piac arra számít, hogy 2015-ig kibővítik az alacsony kamat periódust. Vannak olyan várakozások, hogy már most újabb QE-t jelent be a Fed, de a piac nagyobb részben inkább év végére várja ezt” – hangsúlyozta Bebesy Dániel.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a Fed döntésénél a heti EKB ülés most fontosabb. „Felfokozottak a várakozások, hogy az EKB bejelenti a perifériás államkötvények vásárlását, de sok kétely merül fel, hogy ez milyen formában valósul meg” – mondta a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere. Megjegyezte, az EKB is azt mondta, hogy feltételekhez kötik a vásárlást. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy több problémás kérdés is van ennek kapcsán. „Sem spanyolok, sem olaszok nem akarnak formálisan EFSF-segítséget kérni, nem akarják magukat alávetni az ellenőrzésnek, és a németek is ellenzik a kötvényvásárlást.”

Bebesy szerint inkább a gyengülés irányába mozdulhatnak a piacok a következő napokban, mert felfokozott várakozás övezi az EKB elnökének, Mario Draghinak a csütörtöki, kamatdöntést követő sajtótájékoztatóját, és csalódás érheti a piaci szereplőket. 

Még ebben a hónapban valószínűleg a Fed sem jelenti be az újabb kötvényvásárlási programot, ami szintén csalódást okozhat, vélekedett a szakértő.

Itthon ismét az IMF-történet kerülhet majd a fókuszba – mondta Bebesy. „Ha kedvezőtlenebbé válik a globális hangulat, akkor ismét fontossá válik a kérdés.”

Úgy tűnik, hogy a labda most a mi térfelünkön pattog, és egyelőre a magyar fél nem siet folytatni a tárgyalásokat – írják a CIB Bank közgazdászai, akik megjegyzik, hogy nincs hivatalos dátum az IMF-tárgyalások folytatására, és értesülések szerint az IMF már átadta Magyarországnak a „kívánságlistát”.

A CIB elemzői szerint bár jelenleg a hazai piaci folyamatok tekintetében a külső tényezők a meghatározóak, a következő hetekben fokozatosan újra a figyelem középpontjába kerülhetnek a belföldi kockázati tényezők, ez pedig semmiképpen sem a forinterősödés irányába mutat.

A múlt héten kezdett gyengülni a forint

A forint a múlt héten kitört a 275-280 tartományból, miután a Monetáris Tanács 25 bázisponttal – 7,00 százalékról 6,75 százalékra – csökkentette a jegybanki alapkamatot, írják az OTP Bank közgazdászai. A forint euróval szembeni árfolyama percekkel a kamatdöntés utáni a 282-es szintre szökött és – a 281-es szintre való rövid visszatéréstől eltekintve – azóta is folyamatosan gyengül.

„Úgy tűnik tehát, hogy a piac hiteltelennek tartja a jegybank lépését – ami érthető is, tekintettel arra, hogy a Monetáris Tanács saját inflációs értékelése ellentétben áll a kamatdöntés végeredményével” – vélekednek az elemzők.

Megjegyzik, ha csupán a már beárazott (és az elemzők által is várt) idei két kamatvágás egyikéről van szó, azaz egy előrehozott lépést láttunk, ez nem okozna nagy kilengéseket az EUR/HUF árfolyamban, de sem a sajtóközlemény, sem a sajtóértekezlet nem tartalmazott utalást arra vonatkozóan, hogy ezzel a lépéssel egy kamatvágási ciklus vette-e kezdetét.

A jegybank veszélyes ösvényre lépett az OTP elemzői szerint, amikor fundamentális értékelésével szemben (az inflációs cél várhatóan nem teljesül a monetáris politikai időhorizonton) inkább a piaci árazásra figyelt. „Amennyiben EU/IMF-megállapodás és további költségvetési konszolidációs lépések nélkül kamatcsökkentési ciklus indul, az könnyen eladói nyomás alá helyezheti a hazai eszközöket” – vélekednek.