Tíz éve nem volt ekkora szúnyoginvázió
Az idei inváziót a csapadékos tavasz és az áradások okozzák. Az ország egész területén sok a szúnyog, különösen az árterek környékén és vízpartokon, de már a városokban is. Elég egy pici tócsa, meleg idő és egy pár centis vízfelületen szaporodó szúnyogcsalád, két nap alatt, öt kilométeres élőhelyet is képes belakni. A legnagyobb bosszúságot Szeged és a Balaton környékén kell elviselni az embereknek.
„Este hat óra körül egy kerthelységben próbáltunk sörözni tegnap este, de kibírhatatlan volt. – mondta Varga Tamás, szegedi egyetemista. – Húsz perc után kettőnkön ötven csípést számoltunk össce.
Sálinger Kenyeres Tamás, a szúnyogirtást irányító szakértői csoport vezetője azt mondta: a Balatonnál is több mint száz csípést mértek óránként, pedig már 30-40-nél el szokták rendelni a légi permetezést. A szeles időjárás miatt viszont, csak a héten tudták megkezdeni a gyérítést. Három repülő járta be a tó környékét. Ez után megvizsgálják a szúnyogirtás hatékonyságát. Több helyen, szén-dioxid mérőcsapdával mérik. A szúnyogszámot az irtás előtt és után is meghatározzák, hogy lássák az eredményt, általában a szúnyogok nyolcvan százaléka pusztul el.
„Óránként húsz csípés, az a határ, amit még el tud viselni az ember – mondta Sálinger Kenyeres Tamás. – efelett, már védekezéssel is kellemetlen és veszélyes, de nemcsak az emberre, hanem a háziállatokra is. Ezeknek a gyérítésenek körülbelül két hétig van eredménye. Kétheti gyakorisággal azonban csak kevés helyen tudják kifizetni a beavatkozást. Idén, a turisztikai területeken, igen. Kétszer annyi pénz - 300 millió forint - van rá, mint tavaly. Ez elégséges, de ahhoz, hogy a biológiai, szárazföldi gyérítés tökéletesebb legyen, kétszer ekkora forrás kellene.”
A biológiai kezelés – a fejlettebb országokban ebből sokkal több van - hatékonyabb, de drágább és munkaigényesebb is. Lényege, hogy a lárvatenyésző helyek feltérképezésével, közvetlenül permeteznek egy speciális baktériummal. Ez kapcsolatba lép a csípős szúnyogok lárváinak emésztőenzimjével és ott méreganyagot termel. Ez elpusztítja a lárva bélhámját, amitől a szúnyog táplálkozásra képtelenné válik és elpusztul.
Magyarországon a legtöbb helyen kémiai módszerrel, azaz vegyszerrel és helikopterről ritkítják a szúnyogot. Ez a módszer viszonylag olcsó: 1200-2000 forintba kerül hektáronként.
Reisinger Mátyás, a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének elnöke szerint idén jóval több szúnyog várható, mint tavaly vagy tavalyelőtt, mivel lényegesen nagyobb vízfelületek vannak az országban, mint az előző száraz években. A gyérítésről az önkormányzatoknak, idegenforgalmi területeken pedig az állam segítségével a településeknek kell fizetni a permetezés költségeit. Sajnos a tapasztalat az, hogy egyre kevesebb pénze van erre az önkormányzatoknak.
A szúnyogféléknek több mint háromezer fajuk van, de hazánkban csak 48 szúnyogfaj él és ezek közül sem mindegyik csíp embert, több fajtájuk csak a madarakat szereti. Hímjei teljesen ártalmatlanok, növényi nedvekkel táplálkoznak és csak 7-10 napig élnek. A nőstényszúnyogok 4-8 hétig tartó életük jelentős részében szintén növényi nedveket fogyasztanak, de a peterakáshoz, emlősök vérét kell szívniuk. Szaglásuk és hőérzékelésük rendkívül kifinomult. A testből kisugárzódó hő, valamint a kilélegzett szén-dioxid alapján akár már negyven méterről is megtalálják az embert. A nőstény szúnyogok szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe. Az immunrendszer ilyenkor felismeri a szervezetbe jutott szúnyognyálban lévő idegen fehérjéket, és ettől viszkető reakció jön létre. Ennek lényege az idegen fehérje mielőbbi kiiktatása. A pici duzzanat, gyulladás és viszketés, a hisztamintól keletkezik, ami elősegíti az erek tágulását és a fehérvérsejtek megjelenését a csípés területén.
Békési Ildikó gyermekorvos azt mondta: gyerekek esetében erre a fehérjére gyakrabban előfordul allergiás reakció, mint a felnőtteknél Ha fertőzött a szúnyog, az is okozhat nagyobb duzzanatokat, ahogy szúnyogirtás után is többen jelentkeznek ilyen tünetekkel.
