Összesen mintegy 120 vezető külföldi politikus jelenlétében ünneplik a horvát fővárosban az 28. tagállamának július 1-jei belépését. Az ünnepségek központi helyszínén, a Jelacic téren Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, valamint Eamon Gilmore, a soros elnöki tisztet betöltő Írország parlamentjének alelnöke mellett Ivo Josipovic horvát államfő és Zoran Milanovic miniszterelnök is beszédet mond.
A csatlakozás éjszakáján közel 700 szereplő közreműködésével látványos, a horvát kulturális örökséget középpontba állító programot láthat a közönség a főváros központjában.
A zágrábi rendezvénnyel párhuzamosan a breganai horvát-szlovén határátkelőnél ünnepélyesen leveszik a vámhatárt jelző táblát, és átengedik az EU-ból Horvátországba érkező első autót. Az eseményen beszédet mond Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Slavko Linic horvát pénzügyminiszter és Uros Cufer szlovén pénzügyminiszter, s jelen lesz Kovácsics Iván, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal stratégiai elnökhelyettese, illetve Varga Árpád külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettes is.
Horvátország - hétfőtől az EU 28-ik tagországa - a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó hazai össztermékben (GDP) a világranglista 48-ik helyezettje volt 2011-ben 19 487 dollárral a Világbank számítása szerint, a 45-ik helyezett Magyarország (21 665 dollár) és a 47-ik helyezett Lengyelország (21 085 dollár) mögött, ennél is jobban elmaradva a 41-ik helyezett Szlovákiától (24 095 dollár) és a 35-ik helyezett Csehországtól (26 332 dollár) a kelet-európai szomszédságban. A volt Jugoszláviából is alaposan megelőzte a 34-ik helyezett Szlovénia (26 943 dollár), viszont Horvátország messze jobb volt a 74-ik helyezett Szerbiánál (11 887 dollár), a 77-ik helyezett Macedóniánál (11 561 dollár) vagy a 88-ik helyezett Boszniánál (9076 dollár).
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hasonló, de tavalyi rangsorában Horvátország a világranglista 54-ik helyét érte el évi 17 810 dolláros egy főre jutó hazai össztermékkel vásárlóerő-paritáson. Ezen a listán Magyarország a 49-ik volt (19 638 dollár), Lengyelország a 47-ik (20 592 dollár), Szlovákia a 43-ik (24 249 dollár), Csehország a 36-ik (27 191 dollár). A volt Jugoszláviából Szlovénia tavaly a világranglista 35-ik helyezettje volt (28 195 dollár), Macedónia a 84-ik (10 579), Szerbia a 86-ik (10 405 dollár), Bosznia a 98-ik (8216 dollár). Ezen a listán az EU-ba legutóbb fölvett Bulgária a 67-ik (14 312 dollár), Románia a 74-ik (12 808) helyet érte el. Az EU statisztikai hivatala szerint a horvát vásárlóerő-paritáson az EU-átlag 61 százaléka volt tavaly.
Horvátország 1991-ben lépett ki Jugoszláviából. A balkáni háborúk után gyors növekedés következett elsősorban az idegenforgalomból, az idegenforgalmat támogató állami beruházásokból - főleg út- és autópálya-építésekből a fő európai folyosók mentén -, politikai és gazdasági reformok támogatásával. Az ország gazdasága 2007-re évi 6 százalékkal bővült, ám a világválság megtépázta: az előrejelzések szerint idén már ötödik éve folytatódik a
A felfutásban éppúgy az idegenforgalomé volt a főszerep, mint a visszaesésben. A 4,3 millió lakosú ország évente körülbelül 10 millió turistát fogad. Kínálati oldalról a horvát GDP 66 százalékát adják a szolgáltatások, amelyek közül a legfontosabb, az idegenforgalom önmagában a hazai össztermék 20 százalékát termeli. A horvát tengerpart az ENSZ rangsora szerint a világ 18-ik számú utazási célpontja, de a világválság miatt kevesebb lett a vendég az utóbbi években.
Az ipar a GDP 27 százalékát adja, ebben kiemelkedő a hajógyártás, a bányászat, az Adria-kőolajvezeték rijekai központja és a horvát kormány és a magyar Mol közös tulajdonában lévő INA olajtársaság tevékenysége. A mezőgazdaság a GDP 6 százalékát adja, ebből elsősorban a tengeri hal, a bio-élelmiszerek, a bor és az olívaolaj exportja jelentős külföldről nézve.
Az EU-beli megfigyelők Horvátország gondjai közé sorolják az ipar szűkülését a rendszerváltás óta, összefüggésben a kelet-európai piacok elvesztésével, az ebből és az utóbbi évek általános visszaeséséből fakadó munkanélküliséget - amely a 2007-es 9 százalékról mára 20 százalék fölé emelkedett -, a szegénységet - a lakosság több mint 20 százaléka él a szegénységi küszöb alatt -, az ügyek tömegét cammogva cipelő igazságszolgáltatást, a közigazgatás elmaradottságát, a bürokráciát és a korrupciót. A Világbank felmérése szerint Horvátország a világranglista 84-ik helyezettje volt tavaly az üzleti tevékenység, vagyis a cégalapítás és -működtetés szabályozási, adminisztratív és finanszírozási könnyűsége tekintetében. Ezen a listán Magyarország az 54-ik.
Az EU-csatlakozás előtti napon a Reuters véleményeket gyűjtött. "Nézzék csak, mi történik Spanyolországban vagy Görögországban! Hát ide tartunk mi is? Sok illúzió kellene, hogy örüljünk az EU-csatlakozásnak, de már nincsenek illúzióink" - mondta egy nyugdíjas zágrábi járókelő.
Az EU nem tökéletes, de ez Horvátország egyetlen esélye. Szükségünk van a belépésre pénzügyi és gazdasági okokból, és a béke és a stabilitás megőrzése végett" - mondta Slavenka Drakulic Ilic írónő.
