Világgazdaság

Népszavazás három margitszigeti lakosnak

Alkotmánybírósághoz, ombudsmanhoz, államfőhöz fordul a XIII. kerület amiatt, hogy a korábban igazgatása alatt lévő Margitszigetet a főváros közvetlen irányítása alá vonták – közölte Tóth József polgármester. A Margitszigetnek három lakosa is van, nekik egy véleménynyilvánító népszavazást írnak ki, ugyanakkor nem tisztázott, hogy egy önkormányzati választáson, hogyan választanának polgármestert, vagy képviseleti testületet. Az angyalföldi főépítész szerint a jövőben nem csak egy főváros által kidolgoztatott tervezetben szereplő öt telket hozhatnának létre, hanem az elvi lehetősége meg lesz akár még több telek létrehozására is.

A XIII. kerületi önkormányzat a Margitsziget ügyében beadvánnyal fordulna az Alkotmánybírósághoz, illetve azt tervezi, hogy kilép a Budapesti Önkormányzatok Szövetségéből (BÖSZ) – jelentette be Tóth József. Budapest XIII. kerületének MSZP-s polgármestere közölte, hogy az erről szóló döntéseket június 27-én hozhatja meg a képviselő-testület. A BÖSZ-ből azért lépnének ki, mivel a szervezet nem teljesítette érdek-képviseleti funkcióját. Kedden levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a terület átadására vonatkozó jogszabályt, másnap pedig az ombudsmanhoz fordultak. Levelet írtak a kormányfőhöz is.

Fontolgatják azt is, hogy nemzetközi fórumokhoz forduljanak a helyi önkormányzati charta megsértése miatt. Tóth elmondta, hogy ezekkel a bejelentésekkel az árvízi helyzet miatt vártak eddig.

Korábban megírtuk, hogy egy szabályozási terv alapján öt telket (Thermál és a Nagyszálló, Dózsa teniszstadion, Palatinus strandfürdő, Nemzeti Sportuszoda, Atlétikai Centrum) hoznának létre a Margitszigeten, amely a XIII. kerülettől a főváros fennhatósága alá kerülhet. Tarlós István főpolgármester mindezt korábban s „buta politikai hazugságnak" titulálta. Angyalföld főépítésze szerint a tervezet alapján kötelező lesz kialakítani ezeket a telkeket, amelyek így az állam, vagy a főváros által eladhatóvá válnak. Arató György elmondta, hogy a jövőben az is lehetségessé válik, hogy jóval több, akár 26 építései telket is kialakítsanak a szigeten. A kerületnek ebbe már nem lehet beleszólása, mivel egy törvénymódosítás után a szabályozás jóváhagyásának a hatásköre a Fővárosi közgyűléshez kerül. A főváros építési szabályzata jövő június 30-ra fog elkészülni, amelyben már szerepelhetnek a telkek létrehozása.

Tóth több olyan dolgot is felsorolt, amely szerint jogtalanul és az alaptörvényt sértően került a Margitsziget (egy korábbi verzió még a Városligetet is említette) a kerülettől a főváros közvetlen irányítása alá. Úgy vélte a döntés durva beavatkozás a közigazgatási rendszerbe, ami precedenst is eredményezhet.
Felidézte, hogy egy parlamenti bizottsági vitában egy helyettes államtitkár egy kérdésre azt válaszolta, hogy a főváros kerületekre tagozódik, de nem kell ennek mindig így lenni. Erre pedig még a fideszes képviselők is felszisszentek.

Az Országgyűlés hétfőn döntött arról, hogy a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül a Margitsziget. A törvénymódosítás június 30-án lép hatályba. „A főváros érvei egytől egyig hamisak, a kapcsolódó parlamenti jogszabály pedig fércmunka, amelyben a hatalmi arrogancia és a gátlástalanság érvényesül" – hangoztatta a polgármester. Szerinte összetéveszti a közigazgatást és a tulajdont, a szabályozást és a fejlesztést, diszkriminatív, és lehetségessé válhat, hogy bármikor, bárkitől, bármi elvehető. Tóth kijelentett: „aki ilyet kezdeményez, az valószínűleg lelki defektekkel rendelkezik”.

Tóth a jogsértések között sorolta fel, hogy az alaptörvény szerint csak a kerületek alakíthatók, de azt nem, hogy a különböző területek ide-oda tologatása is megengedett. Törvényellenesnek mondta, hogy ebben a területszervezési kérdések nem kérték ki ott lakóhellyel rendelkezők véleményét, ami kötelező lenne. hiányolta, hogy nem kérték ki az illetékes érdekképviseleti szervek álláspontját sem. Jogszabályellenesnek mondta a Margitsziget elvételét abból a szempontból is, hogy az egyedi döntési aktusnak minősül, egyetlen szervezeti egységre vonatkozik csak.

Tóth József cáfolta Tarlós István főpolgármesternek azt a kijelentését, mely szerint a Margitsziget eddig is a fővárosé volt, mivel a polgármester szerint a főváros nem az 1/1-es tulajdonosa a Margitszigetnek. A sziget ugyanis 7 helyrajzi számon van, ebből háromnak a tulajdonosa a fővárosi önkormányzat, a másik négynek pedig közösen a magyar állam, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye és a főváros a tulajdonosa. Tóth elmondta, hogy méreteit tekintve másfélszer akkora Gellért-hegyen másfél millió négyzetméter fővárosi tulajdon van, és a teljes Hajógyári-sziget is a fővárosi önkormányzaté 1/1-es tulajdonban. Így ezeket a területeket is közvetlen írányítás alá lehetne venni.

A Margitszigetet a főváros közvetlen irányítása helyező törvényjavaslatot Navracsics Tibor közigazgatási miniszter nyújtotta be, indoklása szerint erre azért van szükség, mivel a sziget kiemelt idegenforgalmi jelentőségű, a fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken.

Tóth szerint ennyi erővel ezt az elvet a Gellérthegyre is vonatkoztathatnák, ráadásul ott lényegesen több turista fordul meg, mint a Margitszigeten, amit inkább a város lakói látogatnak.
Azt is hangsúlyozta Tóth, hogy az önkormányzat nem ismer olyan fejlesztési szándékot, amelyet akadályozott volna. Hangsúlyozta, hogy az Atlétikai Centrum, a Szécsi Tamás Uszoda és a futófolyosó fejlesztése is a XIII. kerület jelentős közreműködésével jött létre. A szökőkút, vagy a szabadtéri színpad fejlesztése már megkezdődött, ezek nem indokolták volna a Margitsziget elvételét a fejlesztésekre hivatkozva. Utóbbi fejlesztéseket egyébként a főépítész elmondása szerint korábban a kerület is forszírozta.

A parlamenti döntés alapján  az idegenforgalmi- és az építményadót veszi el a főváros, ami mintegy 220 millió forintos bevételkiesést jelent a kerületnek (mintegy 130 millió forint jönne be, de minden egyes bejövő tételhez még 1,5 forintot ad az állam) Margitszigeten a továbbiakban is a kerületi önkormányzat szedi be a gépjárműadót és a környezetterhelési díjat, ami mintegy 2,8 millió forintot jelent. Tóth szerint így más kerületektől is el lehet majd vonni az adót ezen az alapon, ha fővárosi tulajdonú területről származik, például a már említett Gellérthegy esetében.

Az angyalföldi képviselő-testület legutóbbi ülésén véleménynyilvánító népszavazás kiírásáról döntöttek, ezen csak a Margitszigeten bejelentett lakcímmel rendelkező három ember jogosult részt venni. Pár napja egyébként még négyen laktak bejelentve a szigeten. A népszavazást várhatóan augusztus 25-én tartják. Az augusztusi népszavazásnak azonban az önkormányzat jogi osztályvezetője szerint csak szimbolikus jelentősége van, ha mind a hárman úgy döntenek, hogy ők inkább a XIII. kerület igazgatása alatt maradnának, attól még a törvényt nem vonják vissza.

A XIII. kerület szerint a Margitszigeten élőknek sérül a választáshoz való joga, mert a jövőben csak listára, illetve a főpolgármesterre tudnak majd szavazni az önkormányati voksolásokon, polgármesterre, vagy képviselőtestületre nem. Az is bonyodalmat okozhat, hogy nincs rendezve, ha a három lakos egyike esetleg önkormányzati segélyt kérne, akkor június 30-a után már minden állampolgári ügyükkel a fővároshoz kell fordulniuk.

államfő angyalföld Nemzeti Sportuszoda Országgyűlés Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Nagyszálló Thermál Margitsziget Tóth József főépítész BÖSZ XIII. kerület Népszavazás Arató György főpolgármester ombudsman Alkotmánybíróság Tarlós István Dózsa teniszstadion Parlament Atlétikai Centrum Palatinus strandfürdő