Varga csomag: amit nyerünk a réven, elvesztjük a vámon?

A hétfői javaslat alapján a kamatjövedelmeket 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás fogja terhelni, ennek megfelelően a személyi jövedelemadó terhelés 22 százalékra nő. Az adóemelés mellett megszűnik az úgynevezett beszámítási szabály, amely alapján a magánszemély a kamatjövedelemével szembe tudta állítani az ellenőrzött tőkepiaci ügyleten elszenvedett veszteségét. A tervezet szerint azonban a 2013. augusztus 1-jét megelőzően megszerzett kamatjövedelmek esetében a beszámítási szabály még alkalmazható, azonban ez a módosítás 2014. január 1-jén hatályát veszti. Magyarán a 2013. augusztus 1-jét követően a korábban beszerzett kamatozó eszközök után is a magasabb adóterhet vetnek ki.

A keddi módosítás legalább a kamatjövedelem megszerzése esetén figyelembe veszi az arányosítást. Példaként egy 2013. január 1-én kezdődő éves kamatperiódus esetében a 6 százalékos plusz adóterhet csak az augusztus 1. és december 31. közötti időszakra kell megfizetni. A módosítás viszont továbbra sem veszi figyelembe a kamatozó eszköz szerzési időpontját. A szerzési időpont mégis visszaköszön az indítványban, hiszen a 2006. szeptember 1. előtt határozott időtartamú kamatperiódusra megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetében jóváírt kamat nulla százalék személyi jövedelemadó terhet visel.

A keddi módosító javaslat kivonja a 6 százalékos adó megfizetése alól az EGT-tagállamok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamatjövedelmet, valamint hozamot. Ez annyit jelent, hogy a magyar állampapírok hozamai továbbra is 16 százalék személyi jövedelemadó terhet viselnek, illetve a tartós befektetési számlán tartott eszközök 5 év után akár adómentesen jövedelmet is generálhatnak. A bankbetéteket, egyes unit-linked termékeket, vagy akár a vállalati kötvényeket viszont a kedvezőtlen rendelkezés érinteni fogja.
Kérdés, hogy miért éppen a kamatjövedelmeket kívánta a jogalkotó plusz adóteherrel sújtani. Kézenfekvő válasz, hogy a megtakarítások jelentős része még mindig kamatozó eszközökben található, így a bevétel maximalizálása volt a cél, a hatás azonban nehezen kiszámítható.

Felmerült, hogy az intézkedés a kamatozó eszközök átcsoportosítását vonhatja maga után, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az EU-tagországok között a kamatjövedelmek esetében az információcsere automatikus, és a kamatjövedelmeket illetőségi igazolás nélkül az uniós tagállamok jellemzően forrásadóztatják.

Ugyanakkor mivel a személyi jövedelemadó törvény alapján a tartós befektetésből származó jövedelmet nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni, a tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott eszközök esetében nem merül fel kötelezettségként a 6 százalékos eho.

A bányajáradék kapcsán is érdemes a szabály mögé nézni, hiszen nem csak egy egyszerű adóemelés bújik meg a csomagban. A megemelt 16 százalékos kulcs a 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és fölgáz esetében lép be, bizonyos kitételekkel. Az iparágat ismerve ez az emelés csak a Molt érinti, hiszen ezen időszak előtt más bányavállalkozó üzemszerűen nem állított termelésbe szénhidrogén mezőt. Ugyanakkor a szénhidrogén kitermelésben érdekelt, a bányászati koncessziók részletszabályozására váró más befektetők számára a bejelentett emelés kifejezetten negatív üzenettel bírhat a további jogbizonytalanságra tekintettel.

A pénzügyi tranzakciós illeték további emelése mögött a tervezett, nagyságrendileg 300 milliárd éves adóbevétel jelentős elmaradása áll: május végéig az éves előirányzatnak csupán kb. 17 százaléka folyt be. A tervezet szerint a készpénzfizetések tranzakciós illetéke duplájára emelkedik, és megszűnik a felső korlát, a számlák közötti utalások tekintetében pedig 2 ezrelékről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, ez esetben viszont megmarad a 6 ezer forintos felső korlát. Az emelések terhét várhatóan ismét a magánszemélyek és a vállalkozások fizetik meg.

A távközlési adó 2013. január 1-től a hívások megkezdett percei alapján 2 forint, SMS estében pedig üzenetenként 2 forint. Magánszemélyek esetében a havi adóteher nem haladhatja meg a 700 forintot, ugyanez a felső plafon a nem magánszemély előfizetők esetében havonta 2500 forint. A tervezett új szabályozás gyakorlatilag csak a nem magánszemély felhasználókat érinti, az ő esetükben a 2 forintos összeg 3 forintra emelkedik, a korábbi havi 2500 forintos értékhatár pedig 5000 forintra. Mivel a tranzakciós illeték áfaalapot is képez, valamint az áfatörvény 30 százalékos levonási tilalmat tartalmaz, a távközlési adó megemelése rögtön egy burkolt áfaemelést is jelent.

A hétfői csomag a becslések alapján 100-120 milliárd plusz forrást biztosít a költségvetés számára. A kérdés csak az, hogy az intézkedések miatt milyen mértékben veszítjük el közép- és hosszútávon a vámon azt, amit megnyerünk rövidtávon a réven.