A jövő évi költségvetés tervezetében 300 millió forintos keret áll rendelkezésre az ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítására a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok fejezetében. Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült - építési és használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel rendelkező - lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. A nevezett határidő jogvesztő érvényű volt, utána már nem fogadtak el kárpótlási igényt. Az igényelt támogatást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az épületek károsodásának mértékére (kategóriáira) tekintettel sorolja be.
Az idei büdzsében is 300 millió forint volt a kártalanítás összege. Változás lesz 2013-hoz képest, hogy megszűnik az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht (ÉMI Kht.) általi ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek – az OKF szakmai felügyelete mellett történő felmérésének támogatási lehetősége.
Az 1970-es, 80-as években igen jelentős építkezések voltak Észak-Magyarországon, mivel a térségben lévő ipari fejlesztések jelentős népességnövekedésez vezettek, főként munkások, bányászok, kohászok telepedtek le. Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, valamint Hevesben és Nógrádban nem voltak jelentős számban kavicsbányák, ezért azt az Ózdi Acélműben az acélgyártás acélgyártás melléktermékeként létrejött kohászati salakkal helyettesítették, amelyet a Tekerős-völgyben halmoztak fel.
A Siemens-Martin féle eljárással gyártott acél mellékterméke a martinsalak, amely szintén beton adalékanyagként került felhasználásra, költségmegtakarítás céljából összekeverték a más kohászati eljárással keletkezett salakkal. Hiába voltak előzetes építésügyi vizsgálatok a martinsalak használatával kapcsolatban, a hosszú távú hatásokat nem vizsgálták, s nem végeztek térfogat-növekedési méréseket. A martinsalakos ingatlanok kiszámíthatatlan ütemben, lassan, sokszor csak évek alatt válnak életveszélyessé. A martinsalak magas a kén, kalcium és magnézium tartalma miatt nem alkalmas építkezésre, mivel később megrepedeznek a falak.
Az OKF honlapja szerint az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft 2001-ben megbízást kapott a Pénzügyminisztériumtól az Észak-magyarországi régióban, a martinsalak felhasználásával épült lakóépületek szakértői vizsgálatára. A vizsgálatok során minősítési kategóriát alakítottak ki az épületek jellemzésére és a szükséges intézkedésekre vonatkozóan, annak függvényében, hogy milyen mennyiségben tartalmaz az épület martinsalakot.
2012-ig közel 9 milliárdot költöttek a kártalanításra. Mintegy 600 lakóingatlannal kapcsolatban volt kártalanítás, s még több mint 300 ingatlan vár erre. A biztosítók korábban nem fizettek, mivel egyértelműen megsértették a technológiai fegyelmet azzal, hogy az alapokba és a falakba is belekeverték az ózdi acélmű salakját. A kártalanítások elején 2001-2002-ben még 2,8 milliárd jutott erre a célra.
A támogatás akkor folyósítható, ha a tulajdonos vállalja, hogy a helyreállított - illetőleg „E” kategóriába sorolt, (azaz életveszélyes és azonnal bontás szükséges) ingatlan támogatása esetén akár vásárolt - lakóingatlan 5 éven belüli elidegenítése esetén a támogatás összegét az állam részére visszafizeti, és hozzájárul ahhoz, hogy ennek biztosítékaként az újonnan épített vagy vásárolt, illetve a helyreállított lakóingatlanra jelzálogjog, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre az állam javára. A támogatás a kárenyhítési határozat jogerőssé válását követő év december 31-ig használható fel. Az állami támogatás nem használható fel nem lakás céljára szolgáló helyiség, építmény, melléképület építéséhez, helyreállításához.
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint az eljárás minden esetben károsult kérelmére indul. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóingatlanok tulajdonosainak kárenyhítése a jegyző által meghozott kárenyhítési határozat meghozatala alapján történik Az első fokon meghozott kárenyhítési határozatot a jegyző károsult mellett megküldi az OKF részére, ahol megtörténik a határozat jogszerűségi elemzése, értékelése. Jogszabálysértés észlelése esetén az OKF fellebbezést terjeszt elő a területileg illetékes kormányhivatal felé. Jogorvoslati kérelmet (fellebbezést) természetesen - amennyiben a jegyzői határozatban foglaltakkal nem ért egyet - károsult is előterjeszthet. Amennyiben a meghozott kárenyhítési határozat jogerőre emelkedett és végrehajtható, úgy az OKF kezdeményezi a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály útján a támogatás folyósítását. A támogatás vissza nem térítendő állami támogatás, amelynek folyósítása készpénzben, az önkormányzat útján történik.
