„Hány darab tartalék ingatlan van a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében?” – kérdezte írásban a kormányzatot Ertsey Katalin és Vágó Gábor. Az LMP-s országgyűlési képviselők arra emlékeztettek, hogy egy törvénymódosítás után a NET vagyonkezelésében lévő tartalék ingatlanra igényt jelenthet be többek között az a természetes személy is, aki saját maga vagy a vele egy háztartásban elő hozzátartozója a rendeletben foglaltak szerint szociálisan rászoruló személy. Olyan személy is igény jelenthet be, akinek más lakhatást biztosító használati joga nincs, vagy ha van, az adott ingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, ha az igénybejelentő és a házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha- vagy nevelőszülője vagy testvére is az adott ingatlanban lakna.
A nemzeti fejlesztési miniszter válaszában közölte, hogy a parlament június 17-én módosította a hitelszerződésekből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényt. Németh Lászlóné szerint ezzel megteremtette a jogi alapját annak, hogy olyan, jelenleg
nem hasznosított állami ingatlanok is a NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülhessenek, amelyekkel a nehéz anyagi helyzetben lévő bérlők kilakoltatása elkerülhető.
A NET Zrt. korábban közölte, hogy a programjukban szereplő üres ingatlanokra elsősorban a NET-program bérlői jelenthetnek be igényt, tehát nem a hajléktalanok számára jelentenek megoldást. A bérlők igényt nyújthatnak be, ha például lakóhelyet szeretnének változtatni, illetve akkor is, ha az üres ingatlan bérleti díja és fenntartásának költségei a bérlő számára alacsonyabb terhet jelentenek, mint az általa eddig lakott ingatlan fenntartása.
A módosításban a lakóingatlan és a lakhatási célú ingatlan mellett új fogalomként jelent meg az előbb említett ingatlankört magába foglaló tartalék ingatlan. Az ilyen ingatlan a NET vagyonkezelésébe adott, a törvény szerint nem lakóingatlannak és nem lakhatási célú ingatlannak minősülő egyéb ingatlan, vagy olyan lakóingatlan, amelyre nézve a bérleti jogviszony megszűnt és jogszabályban meghatározott módon hasznosításra kerül.
A tartalék ingatlanok egyik csoportját a NET vagyonkezelésében lévő, korábban általa bérbe adott, bármely okból megüresedett lakások és házak alkotják. Ezek jellemzően olyan ingatlanok közül kerülnek ki, ahol a NET és a korábbi bérlő közötti bérleti jogviszony megszűnt. Az így megüresedett tartalékingatlanok száma jelenleg 13, amelyből öt darab összkomfortos, nyolc pedig komfortos.
A másik csoportba a lakóingatlannak, vagy lakhatási célú ingatlannak nem minősülő, a NET vagyonkezelésébe kerülő egyéb lakáscélú, vagy lakás célra gazdaságosan átalakítható ingatlanok tartoznak. Az ilyen, eladósodás következményeinek kezelésében felhasználható állami tulajdonban lévő lakások körét a közelmúltban mérték fel. Az elkészült ingatlanlista 312 olyan állami tulajdonban lévő ingatlant tartalmaz, amely alkalmas lehet lakáscélú gazdaságos átalakításra.
Ez az ingatlankör Némethné szerint a NET eddigi működési tapasztalatai alapján, a költségvetés teherbíró képességét figyelembe véve tovább szűkíthető. Az első körben kiválasztott mintegy 40 darab állami tulajdonú ingatlan műszaki felmérése folyamatban van. Ennek alapján meghatározható, hogy az egyes ingatlanok esetében milyen felújítási munkálatokat indokolt elvégezni, és ezek mekkora költségigénnyel járnak. Az állapotfelmérést követően, a költségbecslés elkészítése után kezdődhetnek majd el az üres ingatlanok hasznosításához szükséges munkálatok, és ezt követően kerülhetnek a NET vagyonkezelésébe a tartalékingatlanok e típusai.
A már említett ingatlanlistán szereplő többi – egyéb állami szervezet vagyonkezelésében lévő – ingatlan egy külön ütemterv szerint, a vagyonkezelőkkel történő egyeztetéseket követően kerülhet be a tartalék ingatlanok körébe.
