Miközben a brüsszeli belvárost az EU-csúcs idején tiltakozó traktorosok és a miattuk mindent lezáró rendőrök bénították meg, az uniós pénzügyminiszterek megállapodtak az egységes bankszanálási mechanizmus rendszeréről. A szakpolitikusok éjszakába nyúló brüsszeli tanácskozásukon alakították ki a bankunió egyik alapját rendszert, amelynek a lényege az, hogy a bajba került pénzintézetek megmentésére elsősorban a bank saját forrásait használják fel, létrehoznak ugyanakkor egy mentőalapot, amelyhez azonban csak végső esetben nyúlnak.
Az uniós állam- és kormányfők csütörtök délután kezdődő csúcstalálkozója így jó hírrel kezdődhet, Györkös Péter, Magyarország EU-hoz delegált nagykövete ugyanakkor világossá tette: most politikai megállapodás született a rendkívül vitatott ügyben. A rendszert még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, amire a testület áprilisi feloszlatása előtt van esély.
Ennek megfelelően a magyar álláspont sem kristályosodott még ki – tette hozzá Györkös. Mint fogalmazott: a magyar kormány álláspontja az, hogy ha a bankunió hozzájárul az eurózóna stabilitásához, Budapest is hozzájárul és segíti. „A csatlakozáshoz most méltányos feltételek alakultak ki, de erről felelős döntést csak akkor lehet hozni, ha minden alkatrész a helyén van. Ez azonban még nem áll fenn, hiszen a szanálási rendeletről a tagállamok között született megállapodás, amelyről a következő hónapokban még kemény viták várhatók az EP-ben. Vagyis a tavasz vége előtt aligha várható álláspont. Mivel ez egy hibrid rendszer lesz, vagyis egyfelől tanácsi rendelet, másfelől azonban egy kormányközi megállapodás szabályozza majd, a megállapodást várhatóan tető alá hozó kormányközi konferencián részt vehet Magyarország” – mondta el a politikus, akinek a véleménye azt is tükrözi, hogy a megállapodás megoldotta azt a problémát is, hogy egy euróövezeten kívüli állam sem kerül rosszabb pozícióba a jogosultságokat illetően.
A rendszerhez való csatlakozás az euróövezeti államok esetében automatikus, arról csak Magyarország és a másik kilenc eurózónán kívüli ország dönthet. Györkös jelezte: Nagy-Britannia már a kezdetektől elzárkózott a csatlakozástól, a többi nyolc állam – Magyarországhoz hasonlóan – kivár.
A szanálási mechanizmus alapja egy olyan közös pénzalap, amely a bankok befizetéséből fokozatosan töltődik fel, és amely a remények szerint tíz év alatt válik teljesen közösségivé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzeti alapból minden évben tíz százalék kerül át a közös alapba, amely teljes egészében 55 milliárd eurót tesz majd ki.
Ha egy bank bajba kerül, a szanáláshoz először saját eszközeit kell felhasználnia. A „bail in” (belső feltőkésítés) 8 százalékot tehet ki, ha ez nem elég, akkor jön a nemzeti hozzájárulás (betétbiztosítási alap, vagy azon – régi – tagországok esetében, ahol ez nincs, a költségvetés). Ha ez sem elég, akkor jöhet az említett alap, és ha ez is kimerül, csak akkor fordulnak a korábban az első helyen felhasznált uniós alapokhoz (ESM vagy, mint 2008-ban Magyarország esetében, a BOP).
Az persze még mindig kérdés, mindezt hogyan lehet egy hétvége alatt lezavarni a szanálást úgy, hogy abban nem csak a bank vezetése, de a helyi és az európai bankfelügyelet, független szakértők, illetve az Európai Bizottság is részt vesz.
