Feloszlott a kijevi koalíció

Lemondott az ukrán kormányfő. Arszenyis Jacenyuk azt követően távozott, hogy kilépett az „Európai választás” nevű koalícióból az Ütés és a Szabadság Párt. A Vitalij Klicsko kijevi polgármester által vezetett, Petro Porosenko államfő mögött álló Ütés és a nacionalista Szabadság azért döntött a kilépést mellett, hogy így tegyék lehetővé a jelenlegi parlament feloszlatását és előre hozott parlamenti választások kiírását.

A Szabadság elnöke, Oleh Tyahnibok hangsúlyozta, hogy nem működhet tovább egy olyan parlament, amely „államellenes bűnözőket és Moszkvával együttműködő ügynököket fedez, és amely nem függeszti fel a mentelmi jogát a Kremlnek dolgozó összes képviselőnek”. Ezzel arra utalt, hogy a jelenlegi parlament a 2012 októberében megtartott választások után állt fel, legnagyobb frakciója a Viktor Janukovics oroszpárti megbuktatott elnök mögött álló Régiók Pártjáé.

Jacenyuk nem támogatta a két párt kilépését. Mint lemondása indokaként közölte: az Ütés és a Szabadság ezzel a szükséges reformok végrehajtását akadályozták meg. Porosenko közleményében hangsúlyozta, hogy jelenleg az ukrán társadalom a politikai hatalom teljes átrendeződését akarja. Az államfő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a koalíció szétszakadása nem akaszthatja meg a parlament munkáját.

Lapzártánk idején nem lehetett tudni, Porosenko elfogadja-e a lemondást, ha így is történik, Jacenyuk hatvan napig ügyvezetőként a kormány élén marad.

Közben Brüsszelben az Európai Unióhoz delegált tagállami nagykövetek tárgyaltak az Oroszországgal szembeni szankciók kiszélesítéséről. Az Európai Bizottság által kidolgozott javaslatcsomag, elsősorban arról szól, mely személyekre, szervezetekre vagy cégekre terjesztik még ki a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal járó szankciókat. Így már azok vagyona is befagyasztható lenne, akik támogatják Ukrajna területi egységének, függetlenségének és szuverenitásának veszélyeztetését. Az új listán tizenöt orosz és ukrán személy, illetve 18 szervezet szerepel.

A szanckiókat jövő héten fogadhatják el a tagállamok vezetői, egyben bevezethetik az úgynevezett harmadik körös, gazdasági következményekkel is járó tilalmakat Oroszországgal szemben. A külügyminiszterek keddi döntése alapján arról is tárgyaltak, milyen intézkedésekkel lehetne korlátozni Moszkva hozzáférését a tőkepiacokhoz, védelmi és kettős felhasználású, polgári és katonai célra is használható, valamint más kényes termékekhez, beleértve az energiaszektort is. Ezeket akkor vezetheti be az Európai Unió, ha úgy látja, hogy az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták a többi között nem biztosítanak teljes, azonnali és biztonságos hozzáférés a múlt héten szerencsétlenül járt maláj repülőgép roncsaihoz, akadályozzák a földi maradványok felkutatását vagy az áldozatok ingóságainak visszaszolgáltatását, esetleg megbolygatják a roncsot vagy a maradványokat. Moszkvától pedig azt várja el, hogy vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a fegyveresek eleget tegyenek a követeléseknek, ne szállítson több fegyvert a felkelőknek, ne engedje, hogy fegyveresek szivárogjanak át a határon Kelet-Ukrajnába, valamint vonja vissza csapatait a határ közeléből.

A missziót, az ukrán hatóságok kérésére, hivatalosan kedden hozták létre az EU-országok külügyminisztereinek ülésén. A tagjai nem viselnek fegyvert, és nincs intézkedési jogkörük. A kezdeti szakaszban Kijevben tevékenykednek, de mielőbb igyekeznek Ukrajna különböző térségeire kiterjeszteni a működésüket. A létszámot őszre 57 főre kívánják fejleszteni.

Mizsei Kálmán korábban 2007 és 2011 között az EU különmegbízottjaként Moldovával, azon belül a Dnyeszteren túli térséggel kapcsolatos válsággal foglalkozott. A budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen végzett Mizsei 2001 és 2006 között ENSZ-főtitkárhelyettesként a világszervezet fejlesztési programjának (UNDP) európai, valamint FÁK-térségbeli regionális irodáját vezette.

A missziót, az ukrán hatóságok kérésére, hivatalosan kedden hozták létre az EU-országok külügyminisztereinek ülésén. A tagjai nem viselnek fegyvert, és nincs intézkedési jogkörük. A kezdeti szakaszban Kijevben tevékenykednek, de mielőbb igyekeznek Ukrajna különböző térségeire kiterjeszteni a működésüket. A létszámot őszre 57 főre kívánják fejleszteni.

Mizsei Kálmán korábban 2007 és 2011 között az EU különmegbízottjaként Moldovával, azon belül a Dnyeszteren túli térséggel kapcsolatos válsággal foglalkozott. A budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen végzett Mizsei 2001 és 2006 között ENSZ-főtitkárhelyettesként a világszervezet fejlesztési programjának (UNDP) európai, valamint FÁK-térségbeli regionális irodáját vezette.-->