A korábbiaknál alacsonyabb szintű jogi védelem illeti meg a szerződések tárgya szempontjából laikusnak minősülő egyesületeket, alapítványokat, egyházi jogi személyeket, társasházakat, lakásszövetkezeteket, egyéni vállalkozókat, mikro-, kis- és középvállalkozásokat is egy jogvita esetén a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv hozta változás miatt – hívta fel a figyelmet Hámori Antal a Budapesti Gazdasági Főiskola Közgazdasági és Társadalomtudományi Szimpóziumán.
Amint a BGF docense előadásában kiemelte, a Ptk. „fogyasztó” fogalmának változása miatt a laikusnak minősülő nem természetes személy jogalanyokra nem vonatkoznak azok a szabályok, melyek a laikus természetes személyek profikkal szembeni többletvédelmét szolgálják. „Míg a régi Ptk. szerint a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy – vagyis nem csak természetes személy – számított fogyasztónak, az új törvény alapján már csak természetes személy lehet fogyasztó.” – mutatott rá.
A polgári jogi fogyasztói többletvédelem – például a hosszabb elévülési idők, a szélesebb körű semmisség és elállási jog biztosítása, a bizonyítási teher megfordítása, a kötelező jótállás, a termékszavatosság – így akkor sem illeti meg a nem természetes személy laikusokat, ha profikkal (a szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körében eljáró személyekkel) szemben járnak el.
Tartós fogyasztási cikkek (például háztartási, elektronikai készülékek, bútorok, gépjárművek), vagy akár ingatlanok vásárlása, különböző szolgáltatások, javítások, karbantartások, és a szerződés érvénytelensége (lásd például tisztességtelen általános szerződési feltételek) esetében különösen nagy jelentősége van ezeknek a fogyasztókat védő rendelkezéseknek.
