BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Beindult az egészségügyi szabálygyár

Négy éve még 27, tavaly már csak 24 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló. Csökkent a betegállományban lévők aránya és száma is, nem beszélve a táppénzkiadásokról, amelyek az utóbbi három évben húszmilliárddal apadtak. Ennek ellenére a kormány még mindig úgy látja, van mit szigorítani a táppénzrendszeren: több erre vonatkozó módosító indítvány is szerepel a parlament előtt lévő salátatörvényben.

Lehetővé teszik a táppénz ideiglenes, meghatározott időre szóló és mértékű megvonását „a jogsértő magatartások visszaszorítása érdekében”. Az indoklás szerint ugyani „előfordul, hogy a biztosított a táppénzes időszak meghosszabbítása érdekében saját maga késlelteti a gyógyulást, illetve nem működik együtt a kezelőorvosával”. Ezért azt, hogy a beteg valóban beteg, vagyis megalapozott a táppénz igénybevétele, a jövőben az ellenőrző orvos – a kezelő orvos jelenlétében – a biztosított „tartózkodási helyén” is ellenőrizhetné.

A táppénz kiszámításánál megszűnik a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem közti különbség. A táppénz összegét a törvényjavaslat értelmében az adóbevallásban szereplő jövedelem képezi. A korábban bevallott adatokra persze bárki kérhet önrevízió, ami ugyanakkor a táppénz összegét akár utólag is befolyásolhatja – a javaslat szerint akár másfél évvel utólag is. Ez azt is jelentheti, hogy ha a hibás jövedelembevallás, akkor vissza kell fizetni a táppénzt az adóhatóságnak. Aki pedig ezt elmulasztaná, annak a gyesből, vagy a későbbi táppénzből is levonhatnák a különbözetet (a levonás azonban ez esetben sem haladhatja meg az ellátás egyharmadát).

A vegyes törvényjavaslat-salátában bújik meg az a módosító indítvány is, amely szabad utat adna a gyógyszer-nagykereskedelem állami monopóliummá tételének. Tennék ezt oly módon, hogy a gyógyszer-nagykereskedelmet is a „Létfontosságú rendszerek és létesítmények” közé sorolnák, amelyeket nemzetbiztonsági, gazdasági, közegészségügyi vagy közbiztonsági okokból kiemelten kell kezelni. Mint a törvénymódosítás indoklása fogalmaz, az „alágazaton belül létfontosságú rendszerelem azonosításának és kijelölésének szükségessége merült fel”.

Amikor a gyógyszer-nagykereskedelem államosításáról szóló hírek hetekkel ezelőtt felröppentek, a Világgazdaságnak szakértők úgy nyilatkoztak: a kormány így akar nyomást gyakorolhat a cégekre a kórházak adósságmentesítése során. Az egészségügyi intézmények tartozása október végén meghaladta a 70 milliárd forintot, miközben jövőre a tervek szerint összesen legfeljebb 60 milliárd forint lesz a kórházak adósságkonszolidációjára. Ugyanakkor, a kórházi gyógyszerellátás „átsorolásával”, különösen, hogy a tervek szerint azokat majd az állam veszi át és rendezi, valóban térdre kényszeríthetik a három nagy gyógyszer-nagykereskedőt, a Hungaropharmát, a Phoenix-et és a TEVA-t.

Mindent bele

Több tucatnyi törvény és rendeletet módosítanak a következő hetekben az egészségügyeben. A dömpingbe sok minden belefér. Így például, hogy kiveszik a kórházban finanszírozható ellátások közül az addiktológiai rehabilitációt, míg a jövőben járóbeteg-ellátásban nem finanszírozzák a gasztroenterológiai rehabilitációt. De olyan módosításra is ügyeltek a jogalkotók, mint hogy a kisújszállási Kumánia Gyógyfürdő Kft.-nek a következő évekre 7,5 millió forintos központi támogatást javasoljanak megszavazni az egészségügyi dogozók béremeléséhez.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.