Hidegen hagyták a magyar családok és gazdaság védelmét célzó intézkedések Brüsszelt – kötelezettségszegési eljárások sorával torpedózták meg Magyarországot

Hat kötelezettségszegési eljárás esetében hozott döntést szerdán Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. 

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország és Szlovákia ellen a külföldön nyilvántartásba vett gépjárművek vezetőivel szemben alkalmazott diszkriminatív üzemanyagárak miatt. A brüsszeli testület szerint sérti az egységes piaccal kapcsolatos uniós jog több rendelkezését, hogy Magyarország védett árakat vezetett be a magyar rendszámú járművek vezetői számára, míg a külföldön nyilvántartásba vett járművek vezetőinek magasabb piaci árat kell fizetniük az üzemanyagért.

Nem érdekli őket, hogy a családok érdekében tették...

Brüsszel baja nem új keletű, hiszen még a választás előtt, április elején levelet küldtek a kormánynak, hogy magyar családok és gazdaság védelmét célzó intézkedések diszkriminatív jellegűek a többi európai uniós állampolgárra nézve. 

A levélben arról is írnak, hogy a bizottság véleménye szerint az intézkedések negatívan befolyásolják az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, például az egyéni vállalkozók és más utazók, valamint a közlekedési ágazat tekintetében. 

Azt most is elfelejti Brüsszel, hogy ha a kormány a Barátság-kőolajvezeték politikai okokból való elzárásakor, az iráni konfliktus közepette, az olajárak elszabadulása miatt nem korlátozza azok körét, akik hozzájuthatnak a védett áron beszerezhető üzemanyagokhoz, akkor más, régiós országokhoz hasonlóan Magyarországon is előfordulhatott volna az, hogy átjönnek hozzánk tankolni, jelentősen csökkentve a hazai készleteket. 

A szigorú szabályokkal és a piaci árak rögzítésével még az újonnan alakuló Magyar.kormány is egyetért, miniszterelnökük a várható intézkedéseik közül első között jelentette be, hogy a gázolajnál és a benzinnél is megtartja, egyelőre határozatlan időre, a védett árakat. 

További eljárások indulnak, mert Brüsszel szerint...

• Magyarország nem teljesítette azon kötelezettségeit, hogy a migránscsempészet bűncselekménye esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjon ki. A migránscsempészéssel gyanúsítottak hatékony büntetőeljárás alá vonásának elmulasztásával a vonatkozó magyar jogszabály veszélyezteti nemcsak az unió magas szintű biztonságának szavatolásához fűződő közérdeket, hanem a hatékony bevándorlási és határellenőrzési politikát is - írták.
• A brüsszeli testület arról is döntött, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt, amiért nem az szüntette meg a külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásokat hátrányosan megkülönböztető kiskereskedelmiadó-rendszerét. Az, hogy Magyarország nem hozta összhangba kiskereskedelmiadó-rendszerét az uniós joggal, az intézkedés a letelepedési szabadság korlátozásának minősül - hangoztatták.
• Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Csehország mellett Magyarországot az európai elfogatóparancsra vonatkozó uniós szabályok helytelen átültetése miatt. A testület szerint a magyar jog helytelenül kötelezi az igazságügyi hatóságokat arra, hogy utasítsák el az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos megkeresések teljesítését bizonyos, Magyarországon nem büntetendő bűncselekmények esetében. 
• Az uniós bizottság Belgium, Bulgária, Csehország, Ciprus, Lettország, Ausztria, Lengyelország és Portugália mellett felszólította Magyarországot, hogy ültesse át a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó uniós szabályokat. Emlékeztettek: a vonatkozó irányelv célkitűzése, hogy a tőzsdén jegyzett legnagyobb uniós társaságok nem ügyvezető igazgatói pozícióiban legalább 40 százalék vagy az összes igazgatói pozícióban legalább 33 százalék legyen a nők aránya.
• A brüsszeli testület végezetül az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó uniós szabályok betartására szólítja fel Magyarországot. Az Európai Bizottság véleménye szerint Magyarország nem lépett fel az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértése ellen. Az indokolással ellátott vélemény tárgyát képező jogsértések a magyar állam ellenőrzése alatt álló Mol Nyrt., valamint a Mol által ellenőrzött vállalatok olyan intézkedéseiből erednek, amelyek sértik az unión belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás tilalmát - tájékoztattak.