Riválist kaphat a Magyar Posta az 50 grammnál könnyebb levelek piacán. Az NMHH lapunk kérdésére közölte: jelenleg folyamatban van egy engedélyezési eljárás, amellyel kapcsolatban annak lezárulta után tudnak csak információkat adni. A hatóság azt nem árulta el, hogy melyik cégről van szó. Mivel a kérelmet a tervezett indulás előtt 45 nappal kell megtenni, ezért ha pozitív lesz az elbírálás, akkor január végi nyitással lehet kalkulálni. Ugyanakkor többszöri hiánypótlási felhívás kiküldésére is lehetősége van a hatóságnak, így még alaposan elhúzódhat az ügy.
„A piaci szereplők önálló döntése, hogy belépnek-e a postai piacra. Ennek egyetlen feltétele, hogy megfeleljenek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 2013-ban a Feibra Kft.-től érkezett az NMHH-hoz engedélykérelem, amelyet a hatóság elutasított a jogszabályoknak való meg nem felelés miatt” – közölte a hatóság. Az osztrák állami tulajdonban álló Feibra Budapesten és az agglomeráció 15 városában (köztük Érd, Szentendre, Szigetszentmiklós és Törökbálint) lépett volna be az ötven grammnál kisebb küldemények piacára, de a cég számviteli eljárásait nem találta kellően áttekinthetőnek az NMHH.
Azóta már mással van elfoglalva a Feibra, hiszen az osztrákok nyílt pályázatban szeretnék értékesíteni a 100 százalékos üzletrészüket. A kivonulást indokolhatja, hogy a társaság ugyan piacvezetőnek mondja magát a címzés nélküli küldemények, reklámanyagok területén, de 2012-ben és 2013-ban is jelentős veszteséget produkált csökkenő, mintegy kétmilliárd forintos nettó árbevétel mellett. „Az általános üzleti környezet kedvezőtlenül befolyásolta a piaci körülményeket” – szerepel a legutóbbi beszámolójukban. Korábban az Osztrák Posta egyik fő stratégiája a kelet-európai befektetések kiterjesztése volt.
Hogy ki lehet az új szereplő, aki az első próbálkozó kudarca után mégis megpróbál engedélyt szerezni az NMHH-tól, azt jelenleg csak találgatni lehet. Mindenestre idén áprilisban kötelezte arra a hatóság az arab tulajdonosi hátterű City Mail Hungary Kft.-t, hogy szüntesse be a DIGI leveleinek jogsértő kihordását. Az eljárást a Magyar Posta kezdeményezte.
Az új riválissal elvileg a költségvetés is jól járhat, hiszen jelenleg a büdzséből kell kompenzálni az állami vállalat “méltánytalan” többletterheit. Erre a célra 9 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. A méltánytalan többletteher lényege, hogy a Magyar Postának ott is kötelező például postahivatalt fenntartania, ahol az piaci körülmények között veszteséges lenne. Az eredeti tervek szerint az állami vállalatot a liberalizált piacra beengedett új cégek hozzájárulásaiból kompenzálták volna. Ilyen új szereplő azonban eddig nem volt.
A piacnyitás rövid távon aligha eredményez radikális átrendeződést. Például Csehországban is 2013-ban lett teljesen szabad a piac és a Cseh Posta versenytársai tavaly a levélküldemények két százalékát és a csomagküldés négy százalékát hódították el az állami cégtől. Szakszervezeti tapasztalatok szerint a holland és a német piacon erős verseny kezdődött a piaci szereplők között, amit az állami szereplők nehezebben viselnek. Ugyanis a riválisok kisebb költséggel dolgoznak, gyakori például, hogy a munkavállalókat csak részmunkaidőben foglalkoztatják minimálbérért.
