Az Euratom aggálya szerint a szerződés nem garantálja az eredetitől eltérő szállítótól való vásárlás lehetőségét.
Viszont „korábbi beszélgetéseinkben az alternatív beszállítás lehetősége másra vonatkozott: a szállítás módjára és útvonalára” – jegyezte meg lapunknak a fűtőelemekről adott nyilatkozatában a beruházás kormánybiztosa. Aszódi Attila rámutatott, hogy egy esetleges új gyártó bevonása esetén is meg kell oldani az üzemanyagnak a gyártótól az erőműbe való szállítását. Az alternatív beszállításról folyó egyeztetések azonban jól haladnak az Euratom Ellátási Ügynökséggel. Közel a megállapodás, amely az ügynökségnek, a magyar és az orosz félnek elfogadható lesz. (Igaz, az EU már 2000 óta szorgalmazza, hogy tagországainak atomerőművei gondoskodjanak alternatív üzemanyag-szállítótóról.)
Az Euratom azért várja el, hogy a leszerződöttől eltérő gyártó is szállíthasson Paks II-nek, hogy az erőmű kevésbé legyen kiszolgáltatva a kizárólagos partnerének. Az érv ésszerű, a nukleáris iparban mégis kevés példa van a fűtőelem-szállító lecserélésére. A finnországi atomerőmű a kilencvenes évek elején átállt az azóta amerikai ellenőrzés alá került, európai BNFL fűtőelemeire. Vele együtt a Paksi Atomerőmű is megvizsgálta a lehetőséget, de nem lépett.
Tavaly decemberben az 15 ukrajnai atomerőművet üzemeltető Euratom kötött ötéves szállítási megállapodást a japán kézben lévő, amerikai Westinghouse-zal, három dél-ukrajnai atomerőmű ellátására. A most épülő, finnországi Hanhikivi 1 atomerőmű is beszerzési tendert írhat ki az üzembe helyezés után 10 évvel.
Aszódi Attila szerint azonban csak akkor lesz érdemes orosztól eltérő üzemanyaggyártót bevonnia, ha talál olyan gyártót, amely versenyképes áron, műszaki és biztonsági szempontból is megfelelő üzemanyagot tud szállítani. A fin példa kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Indexnek azt mondta, hogy „a finn klauzula átemelése a magyar szerződésbe (tehát a csak 10 évre történő leszerződés) az nem ellentétes a magyar érdekekkel, az nekünk elfogadható”.
„Műszakilag lehetséges, hogy ilyen fűtőelemeket az orosz félen kívül más szállító is gyártson. Ehhez végig kell vinni a szükséges, komplex reaktorfizikai, mérnöki számításokat. A fűtőelemeket meg kell tervezni, majd engedélyeztetni, létrehozni a gyártásukhoz szükséges technológiát, és indulhat a gyártás. Ám új beszállító esetén az üzemanyag általában fokozatosan, néhány évnyi tesztüzem után vezethető be” – magyarázta Aszódi Attila. Egy orosztól eltérő szállító akkor lépe be a VVER-1200 reaktorok fűtőelemeinek piacára, ha az a piacra lépés költségei és kiadásai megtérülése alapján számára megéri. A kezdeti nagy beruházási és kutatási igény miatt a piaci feltételek jövőbeni alakulását hosszú távra kell előre becsülnie.
Még nagyobb a baj Fukusimában
Szinte az egész nukleáris fűtőanyag leolvadt és a reaktortartály aljába hullott a Fukusima-1 atomerőmű 1. reaktorában az üzemeltető Tepco cég közlése szerint. A szakértők ezt a kozmikus sugárzásból származó, müon nevű elemi részecskékkel folytatott vizsgálat alapján állapították meg. A müonok a legtöbb anyagba behatolnak, az urániumba azonban nem. Így a reaktor müonos átvilágításakor kirajzolódnak a fűtőelem körvonalai, megmutatva, hogy hol találhatók a nukleáris anyag szétesett darabjai. A leolvadt fűtőanyag eltávolítása több évig tart. A reaktor a 2011. márciusi földrengésben és az azt követő szökőárban sérült meg.
