Diákok a polgárőrségben, szigorúbb banki elszámolás - sűrű nap a Parlamentben

Ugyan a Fidesznek már nincs minősített többsége a parlamentben, ma mégis elfogadhatnak két kétharmados törvényt is ellenzéki segítséggel, másutt viszont nem lett meg a kétharmados többség. A Tapolcán győztes Rig Lajos még nem vette át a mandátumát, így csak egy ellenzéki képviselő hiányzására vagy igen szavazatára lenne a Fidesznek szüksége a kétharmados többséghez.

A termőföld védelméről és az állami tulajdonú földekről szóló törvény egy részéhez is kellett volna a kétharmados többség, azonban csak 125 igen szavazat jött össze. Egy rövid szünet után a kormány úgy döntött, hogy inkább a zárószavazás elhalasztását kérik. Az indítványt még maga a benyújtója, Fazekas Sándor sem szavazta meg - valószínűleg csak tévedésből. A földművelésügyi miniszter törvényjavaslata alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába került volna az összes állami tulajdonú föld, függetlenül attól, hogy védett természeti területnek minősül-e.

Az egyik kétharmados törvény az Iszlám Állam elleni harcban való magyar részvételről szólt. Ezzel nem volt a Fidesznek, az előzetes ígéreteknek megfelelően voltak a baloldalról képviselők, akik megszavazták ezt. Végül 137 igen és 57 nem szavazat érkezett.

A magyar katonák partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat fognak ellátni Irakban. Legfeljebb 150 magyar katona lehet ott - kivéve persze a váltási időszakban, amikor ideiglenesen duplázódhat a létszám. A kontingens a feladatát 2017 végéig látja el.

A másik kétharmados törvénytervezet is katonai témájú volt: az idén 30 százalékkal, majd azt követően évente 5-5 százalékkal, így 2019-ig bezárólag összesen 50 százalékkal nőnének a bérek az ágazatban. Ebben is várható volt az ellenzék egy részének támogatása - végül a kétharmados részekre 188 igen, 3 nem és 6 tartózkodás érkezett.

A keddi munka a honvédek jogállásáról szóló törvény tárgyalásával indult a nagy szavazássorozat előtt. Kósa Lajos arról beszélt a Fidesz nevében: most, hogy a gazdaság jobban teljesít, és a költségvetés megengedi, mindenképpen szükség volt a parlament elé terjeszteni ezt az indítványt. Az MSZP-s Demeter Márta azt mondta: a kormány végre felismerte, hogy az anyagi megbecsülés és a perspektíva megteremtése is fontos. Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt kérte, hogy túlszolgálat a jövőben is legyen pénzben megváltható. A Jobbikos Staudt Gábor szerint pedig az illetményemelés részletei ismeretlenek.

Szavaztak a kártalanításról

Ma szavaztak a Quaestor-ügy utáni kártalanításról is. A tervezet szerint 100 százalékos kártalanítás lesz a quaestorosoknak. A dokumentum alapján a kártalanítás úgy fog történni, hogy a fiktív kötvények után 6 millió forintig kártalanít a Befektető-védelmi Alap (Beva), a maradékot pedig egy külön, a számukra létrehozott alapból kaphatják meg a törvényjavaslat szerint. A Beva által fizetett összeg egy korábbi becslés szerint 80-90 milliárd forint lehet, a maradék több mint 100 milliárdot az új alap fizeti. A Bevára eső kártalanítás több mint tizedét, 6-8 milliárd forintot (és annak kamatait) végül az állami bankoknak kell majd kicsengetni.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] fotó: MTI[/caption]Jóval nagyobb terhet róhat az államra a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának feltöltése. Az alapnak körülbelül 130-150 milliárd forintnyi kártalanítást kell majd néhány hét alatt kifizetnie. Ehhez a törvényjavaslat szerint az alapnak első körben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ad likviditási kölcsönt, ezt viszont három hónapon belül vissza kell fizetni a jegybank számára. Ehhez kötvényt bocsáthatnak ki legfeljebb tízéves futamidőre, amelynek a törlesztésére előleget szedhetnek be a Beva-tagoktól. A pénzügyi intézmények viszont a törvényjavaslat eredeti formája szerint nem biztos, hogy a náluk lévő biztosított értékpapír-állomány alapján fizetnek majd előleget a kártalanítási alapba, hanem a jegyzett tőkéjük arányában. Ezt módosítanák az összegző javaslattal úgy, hogy a 2014-es Beva-befizetés alapján állapítják meg az előleget.

Vissza a KGST-bankba

Újra csatlakozhat Magyarország a KGST egykori bankjához, a Nemzetközi Beruházási Bankhoz - döntött a parlamenti többség. A szavazáson 134 igen, 39 nem és 23 tartózkodó voks érkezett.

Magyarország 2000-ben lépett ki az NBB-ből, tavaly ősszel kérte a kormány az újra felvételt.

A korábbi tagsági jogviszonyunk időszakában teljesített, jelenlegi értéken számítva 20 millió euró összegű alaptőkebefizetésünket is reaktiválják - közölte az NGM.

Megszűnik a kereskedelmi célú halászat

Megszűnik a jövőben a kereskedelmi célú, nagyüzemi halászat a természetes vizeken: 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély - döntött az Országgyűlés. A képviselők a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által kezdeményezett módosítását 159 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el.

Új szabályok a végrehajtókra

Megszavazták a bírósági végrehajtás szabályainak átírását. A kamara mellé kirendelt miniszteri biztos így rendkívüli közgyűlést hívhat össze, továbbá a közgyűlésnek joga van a kamarai szervekbe megválasztott tisztségviselőket akár egyenként, akár kollektíven visszahívni. A törvénymódosítás korlátozta az elnökség tagjainak újraválaszthatóságát a kamara vezető testületének időről időre történő megújulásának céljával, emellett egyszerűsödtek a határozatképességi szabályok azzal, hogy a jövőben nem kell figyelemmel lenni a jelenlévő elnökségi tagok számára. A kormányoldal szándéka szerint utóbbi lépéssel megszűnhet a kamara működésképtelenségének kockázata.

Javították a hibát

Egy korábbi hibát korrigáltak a budapesti agglomeráció területrendezési tervével kapcsolatban. A jogszabályváltozás összehangolási problémákra ad megoldást, 2011-ben ugyanis volt egy 3-4 hónapos intervallum, amikor a jogalkotó nem tudta figyelembe venni az önkormányzatok igényeit, de a települések ezen időszak alatt is jelöltek ki beépítésre szánt területeket.

Szintén ma szavaztak a víziközlekedés törvényének módosításáról, a halgazdálkodásról, az állami földvagyonról, az élelmiszerlánc hatósági felügyeletéről, a vadgazdálkodásról, az erdővédelemről és földmérési feladatok átírásáról. Ma fogadták el a GVH, valamint az ombudsman 2013-as beszámolóját.

Diákok a polgárőrségben?

Miután véget értek a szavazások, hat törvény vitájával folytatják a munkát. Kezdésképp megtartották a vitát a polgárőrség törvényéről. A javaslatot beadó fideszes Hörcsik Richárd arról beszélt: bevonnák a 14-18 éveseket is a polgárőrségbe - szerinte főleg a kistelepüléseken szeretnének a fiatalok is csatlakozni a polgárőrökhöz.

Módosulnak banki elszámolás szabályai

Ezek után jött a vita a banki elszámolásnál tapasztalt visszaélések elleni törvénymódosításról - az eddigi tapasztalatok alapján változtatják az elszámolás szabályait. Némi meglepetést ebben a vitában az LMP-s Schmuck Erzsébet keltett, amikor azzal állt elő, hogy a banki értesítők kiküldése az erdőirtások és a postások egészsége miatt rossz, de egyébként mást nagyon nem hallhattunk, mint hogy minden párt a többit hibáztatta a bankok viselkedéséért.

Később vitáznak még az energiahatékonyságról, majd újabb energetikai törvényekről. Szóba fognak kerülni a megyei könyvtárak és a múzeumok állami tulajdonú vagyontárgyainak önkormányzati tulajdonba adása is. Végül a napot a diákok és a megváltozott munkaképessétűek foglalkoztatási szabályaival zárják.