A görögöknek elment a kedve a szavazástól
Az első exit pollok a kormányzó Sziriza minimális többségét mutatták: a görög televízióban ismertetett felmérések szerint a kormányzó pártszövetség a voksok 30–34 százalékát szerezte meg, míg az ellenzéki Új Demokrácia a szavazatok 28,5–32,5 százalékát. A görög választási rendszer szerint a győztes automatikusan kap plusz ötven mandátumot a 300 fős parlamentben, így az önálló kormányzáshoz legalább 38 százalékos eredményt kellene elérnie valamelyik pártnak.
A választást megelőző kampány legnagyobb tétje az volt, képes-e behozni az ellenzéki Új Demokrácia a Sziriza előnyét. Alekszisz Ciprasz kormányfő augusztus 20-i lemondását az motiválta, hogy népszerűségét kihasználva újabb mandátumot kaphat, ám lerázhatja magáról pártja radikális képviselőit, akik elutasították a hitelmegállapodást.
A 86 milliárd eurós hitelt előirányzó júliusi kiegyezés, pontosabban az abban lefektetett szigorú intézkedések megkötik a kezét mindenkinek, aki kormányra kerül. A hitelezők azt legalább megnyugodva vették tudomásul, hogy az Új Demokrácia és a Sziriza világossá tette: tartja magát a megállapodáshoz.
A jóslásokat nem csak az nehezítette, hogy a Sziriza és az Új Demokrácia fej-fej mellett vezette a közvélemény-kutatásokat, de az is, hogy rendkívül magas, 30 százalék körüli volt a bizonytalanok aránya. A pártvezetők utolsó pillanatig tartó győzködése azonban nem feltétlenül hatott rájuk: a választás szokatlanul alacsony részvétel mellett zajlott.
