A bankok többsége már nyereséges
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Több mint 141 milliárd forintnyi nettó nyereséget értek el a hazai hitelintézetek az év első kilenc hónapjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az eredmény lényegesen jobb a tavalyinál, az elmúlt év hasonló időszakában több mint 333 milliárd forintnyi veszteséget halmozott fel az ágazat főleg a devizahitelesekkel történő elszámolásra elkülönített céltartalékok miatt. Bár a kilenchavi adat elég jónak tűnik, az utolsó negyedév nem sikerült fényesen a szektorban, július és október között ugyanis csupán 1,35 milliárd forint profitot termeltek a hitelintézetek. Az egyes pénzügyi cégek között komoly eltérések vannak még mindig, a 144 vizsgált cégből 83 volt nyereséges, a többi az idén is veszteséges.
A jegybank az idei évtől nem bontja külön a bankok, a takarékszövetkezetek és a speciális hitelintézetek adatait, kizárólag a fióktelepekről közöl külön adatsort. A fióktelepek vesztesége pedig tovább nőtt, 15,4 milliárd forint volt az első három negyedévben, ez több mint háromszorosa a tavalyi mínusznak.
A hitelintézetek mérlegfőösszege 2 százalékkal csökkent az év eleje óta, szeptember végén 32 129 milliárd forint volt. A hitelállomány szintén mérséklődött körülbelül 5,5 százalékkal. A vállalati hitelállomány az év eleje óta 8, a lakossági több mint 10 százalékkal zsugorodott, igaz, utóbbiban szerepet játszott a devizahiteles elszámolás is.
A vállalati hitelportfóliók minősége javult az idén, az év elején még az állomány 13,8 százaléka volt 90 napon túl késedelmes, szeptember végén már csak a 13,4 százaléka számított nem teljesítőnek. A háztartási hitelportfóliók átmenetileg javultak az elszámolás után, a tavaly év végi 19 százalékról 15,8 százalékosra csökkent a nem teljesítő állomány március végére. Októberre azonban az átmenetileg teljesítővé vált kölcsönök jó nagy része bedőlhetett, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya 18,4 százalékosra nőtt.
Boldogan hiteleznének
Szinte minden bank boldogan hitelezne többet a kis- és középvállalkozásoknak – mondta Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank vezérigazgatója. Ezt az MNB felmérése is alátámasztja. A szakmeber szerint a vállalati hitelkereslet azonban alacsony annak ellenére is, hogy mind a kamatkörnyezet, mind a jegybank programjai ösztönzőek. A lakossági jelzáloghitelezés várhatóan tovább bővül majd, és visszatérhet a válság előtti szintre. A lakások áfájának csökkentése támogatná ezt a folyamatot.
