Napokig találgatta a piac, vajon miért vásárolt Csányi Sándor szingapúri alapja nagy tételben OTP- és Mol-részvényeket, pedig meglehet, a magyarázat pofonegyszerű: ez a bécsi március 3-i bejelentése, miszerint a Wiener Börse cseh, lengyel és magyar részvényeket tartalmazó részvényindexében, a CECE-ben a magyar és cseh papírok súlya nő, ezzel szemben a lengyeleké csökken. Az átsúlyozásra ma, tőzsdezárás után kerül sor, a március 16-i záróárak alapján, az új súlyok március 21-én lépnek életbe.
Csányi alapja, a Sertorius Global Opportunities Fund Pte. Ltd. először az indexátsúlyozás bejelentésének másnapján, március 4-én vett OTP- és Mol-részvényeket, majd az azt követőn három tőzsdei napon is vásárolt, összességében 9,2 milliárd forintért. Az, hogy ezen belül az OTP-papírokra közel 5,9 milliárdot, míg a Molra 3,3 milliárdot költött a Sertorius, szintén árulkodó. E különbség ugyanis szinte hajszálra leképezi azt, hogy a bankrészvények súlya csaknem kétszer jobban emelkedett, mint az olajpapíroké. A Csányi-alap pakettjei néhány nap alatt 700 millió forinttal értékelődtek fel. A blue chipek árfolyamát ugyanis több mint tíz százalékkal felhajtotta, hogy a tőkeerősebb alapok is elkezdték bezsákolni az OTP, a Mol és az ugyancsak indexsúly-növekedés előtt álló Richter részvényeit. A vásárlók között lehetett a 159 millió eurót kezelő Lyxor Eastern Europe ETF, amely a Portfolio.hu szerint a CECE indexet követi le. Piaci információk alapján összesen mintegy 250-300 millió euró kötődhet a CECE indexhez, amelynek az új súlyok alapján közel 17 százaléka (12,5-15 milliárd forint) lehet hétfőtől magyar részvényekben. Ez 7-9 milliárd forintos többletkeresletet jelenthet a mai zárásig, amikorra az alapok hozzáigazítják portfólióikat az új súlyokhoz. Ez jelentős erő, ha azt vesszük, hogy a BÉT részvénypiacának napi átlagforgalma januárban közel 11 milliárd, februárban 9 milliárd forint volt.
Közvetlenül az új CECE indexsúlyok miatti vételek juttatták a BUX-ot 2008 januárja óta nem látott magasságba, 26 ezer pont fölé csütörtökön délben. Ám a magyar tőkepiac felértékelődése már korábban megkezdődött, a BUX több mint 40 százalékot emelkedett tavaly januártól november végéig, vagyis amikor a bécsi tőzsde bejelentette a CECE index számítási metódusának megváltoztatását.
A több mint egy éve tartó felértékelődést elemzők Magyarország és a hazai blue chipek kilátásainak javulásával magyarázzák. Míg a kormány hosszú idő óta ügyesen tartja fenn a várakozást, hogy a makrogazdasági fundamentumok alapján a hitelminősítőknek már rég befektetésre ajánlott kategóriában kellene tartaniuk Magyarországot, addig úgy tűnik, a vezető hazai részvények kibocsátói tavaly túljutottak a nehezén. A Mol rekordmértékben írta le eszközeit az alacsony olajár miatt, az OTP pedig maga mögött tudta a devizahitelezés megszüntetése miatti veszteségeit. (A Mol igazgatósága tegnap közölte: 55 milliárd forint kifizetésére tesz majd javaslatot. Ez részvényenként 526 forint, ami a tegnapi 16 300 forintos záróárra vetítve 3,23 százalékos bruttó osztalékhozam.)
Az OTP és a Richter vezetőinek feje oroszországi kitettségük miatt még fájhat, ezek az eddigieknél jóval kisebb veszteséget okozhatnak. Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája azt várja, hogy a CECE-változások okozta drágulás után megnyugvás, netán kis negatív korrekció várható, de hosszabb távon a hazai blue chipek felértékelődése folytatódhat.
A CECE index
A bécsi tőzsde 1999 elején indította el a CECE indexet, amely a leglikvidebb varsói, prágai és budapesti tőzsdei részvények árfolyamváltozását mutatja. Ma ez az egyik leglényegesebb régiós börzebarométer, amely tőzsdén jegyzett befektetési alapok (etf-ek), határidős termékek, opciók és certifikátok alapterméke, de sok befektetési alap is benchmarknak tekinti. Több mint 50 pénzintézet bocsát ki instrumentumokat ezen indexre, amelyben eddig 24 szerepelt (ebből fél tucat magyar), március 21-től azonban már 28, a magyarok közül újként az ANY Biztonsági Nyomda papírjai.A Wiener Börse indexbizottsága tavaly november végén úgy döntött, hogy március 21-től a CECE index súlyozásában már nem alkalmaz úgynevezett reprezentációs tényezőt, amely egyfajta diszkontként az egyes indextagok kapitalizációjának csak bizonyos hányadát vette figyelembe. Emiatt több részvény – köztük az OTP Banké és a Molé – is viszonylag kis súllyal szerepelt, ezek azonban e reprezentációs tényező eltörlése miatt megugranak. A legjobban, 8 százalékponttal a cseh piacon forgó Erste-részvényé, míg az OTP-é 5,1, a Molé 2,6, a Richteré pedig 2 százalékponttal emelkedik.
A Wiener Börse indexbizottsága tavaly november végén úgy döntött, hogy március 21-től a CECE index súlyozásában már nem alkalmaz úgynevezett reprezentációs tényezőt, amely egyfajta diszkontként az egyes indextagok kapitalizációjának csak bizonyos hányadát vette figyelembe. Emiatt több részvény – köztük az OTP Banké és a Molé – is viszonylag kis súllyal szerepelt, ezek azonban e reprezentációs tényező eltörlése miatt megugranak. A legjobban, 8 százalékponttal a cseh piacon forgó Erste-részvényé, míg az OTP-é 5,1, a Molé 2,6, a Richteré pedig 2 százalékponttal emelkedik.-->
