Cégtemetés nagyüzemben
Rekordot döntött tavaly a vállalkozások megszűnési rátája – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal és az Opten adataiból. A megszűnt szervezetek száma a hivatal szerint 2015-ben 122 ezer volt, közülük 118 ezer a vállalkozás és 3500 a nonprofit szervezet. A megszűnések száma egy év alatt harmadával emelkedett, ez azonban nem a gazdasági helyzet romlásával függ össze, hanem egy tisztulási folyamat része. Egyaránt nőtt a megszűnt társas és az önálló vállalkozások száma, amit a hivatal szerint mindkét esetben a törvényi változások okoztak. A megszűnt társas vállalkozások 23, az önálló vállalkozók közel 40, ezen belül a megszűnt egyéni vállalkozók száma 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A megszűnések mögött az áll, hogy 2014 nyarától kezdve a cégbíróság érvényesíti a kényszertörlés megindítására vonatkozó jogát azokkal a cégekkel szemben, amelyek alapvető adminisztratív kötelezettségeiknek (beszámoló készítése) sem tettek eleget – mondta a Világgazdaságnak Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. „Ez egybeesett azzal a kormányzati szándékkal, hogy megtisztítsák a cégvilágot azoktól a szereplőktől, amelyek nem működnek, vagy csak azért működnek, hogy azután adósságokat felhalmozva felszámolásba lehessen kergetni őket” – emelte ki. Ilyen intézkedés volt a kft.-k kötelező törzstőkeemelésével párhuzamosan a tulajdonosok, illetve a cégvezetők felelősségének növelése. Pertics kiemelte: a kényszertörlések száma az egekbe emelkedett.
A nem működő cégekkel szembeni törlési roham azonban a 2015. első negyedévi csúcs után viszonylag gyorsan elült. „Miután a másik két megszűnéshez vezető cégbírósági eljárás – hitelezők által indított felszámolás, tulajdonos által indított végelszámolás – száma csökkent, illetve stagnált, egyértelműen ez volt a megszűnések növekedésének fő hajtóereje” – mondta Petrics, aki szerint egyúttal azt is jelenti, hogy az a hullám hamarosan lecseng, és a megszűnések száma csökkenni fog.
A KSH adatai alapján a hitelezők a legtöbb eljárást – a korábbi évekhez hasonlóan – a kereskedelem (29,1 százalék), az építőipar (14,5), az ipar (9,2) és a szálláshely-szolgáltatási ágazatokban (8,7) indították. A legtöbb felszámolási eljárás – az összes regisztrált társas vállalkozás számához viszonyítva – a szálláshely-szolgáltatás és az építőipar ágazatokban indult. Kiemelték, hogy az oktatás és az egészségügy társas vállalkozásainál volt a legalacsonyabb a felszámolások aránya.
A megszűnési hullám erős maradt volna, ha a kft.-k nem kapnak haladékot a kötelező törzstőkeemelésre, aminek az eredeti határideje az idei év márciusa volt – emelte ki az Opten szakértője. Rámutatott: közvetlenül a határidő előtt még 90 ezer kft. volt adós ezzel a lépéssel, így valószínűsíthető, hogy a határidő szigorú betartása újabb megszűnési hullámhoz vezetett volna, de lehet, hogy ez hozzájárult volna a cégvilág további tisztulásához.
A megszűnési folyamat gazdasági hatása inkább pozitív. „A kényszertörlési hullám olyan alvó cégeket érintett, amelyeknek a kiesése semmilyen hatással nincs a magyar gazdaság teljesítményére” – mondta Petrics, rámutatva: a tulajdonosok és a cégvezetők felelősségi körének növelése és a cégalapítás szigorítása ugyanakkor megnehezíti azok dolgát, akik adósságot hátrahagyó cégekkel próbáltak versenyelőnyhöz jutni a piacon. „Ez a lánctartozások számának és hosszának csökkenéséhez vezet – tette hozzá –, ami kiszámíthatóbb gazdálkodási környezetet jelent a működő cégeknek.”
