BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Cégtemetés nagyüzemben

Még soha nem szűnt meg annyi cég Magyarországon, mint tavaly. A tisztulási folyamat folytatódik az idén is, de új csúcsra már nem kell számítani.

Rekordot döntött tavaly a vállalkozások megszűnési rátája – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal és az Opten adataiból. A megszűnt szervezetek száma a hivatal szerint 2015-ben 122 ezer volt, közülük 118 ezer a vállalkozás és 3500 a nonprofit szervezet. A megszűnések száma egy év alatt harmadával emelkedett, ez azonban nem a gazdasági helyzet romlásával függ össze, hanem egy tisztulási folyamat része. Egyaránt nőtt a megszűnt társas és az önálló vállalkozások száma, amit a hivatal szerint mindkét esetben a törvényi változások okoztak. A megszűnt társas vállalkozások 23, az önálló vállalkozók közel 40, ezen belül a megszűnt egyéni vállalkozók száma 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A megszűnések mögött az áll, hogy 2014 nyarától kezdve a cégbíróság érvényesíti a kényszertörlés megindítására vonatkozó jogát azokkal a cégekkel szemben, amelyek alapvető adminisztratív kötelezettségeiknek (beszámoló készítése) sem tettek eleget – mondta a Világgazdaságnak Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. „Ez egybeesett azzal a kormányzati szándékkal, hogy megtisztítsák a cégvilágot azoktól a szereplőktől, amelyek nem működnek, vagy csak azért működnek, hogy azután adósságokat felhalmozva felszámolásba lehessen kergetni őket” – emelte ki. Ilyen intézkedés volt a kft.-k kötelező törzstőkeemelésével párhuzamosan a tulajdonosok, illetve a cégvezetők felelősségének növelése. Pertics kiemelte: a kényszertörlések száma az egekbe emelkedett.

A nem működő cégekkel szembeni törlési roham azonban a 2015. első negyedévi csúcs után viszonylag gyorsan elült. „Miután a másik két megszűnéshez vezető cégbírósági eljárás – hitelezők által indított felszámolás, tulajdonos által indított végelszámolás – száma csökkent, illetve stagnált, egyértelműen ez volt a megszűnések növekedésének fő hajtóereje” – mondta Petrics, aki szerint egyúttal azt is jelenti, hogy az a hullám hamarosan lecseng, és a megszűnések száma csökkenni fog. 

A KSH adatai alapján a hitelezők a legtöbb eljárást – a korábbi évekhez hasonlóan – a kereskedelem (29,1 százalék), az építőipar (14,5), az ipar (9,2) és a szálláshely-szolgáltatási ágazatokban (8,7) indították. A legtöbb felszámolási eljárás – az összes regisztrált társas vállalkozás számához viszonyítva – a szálláshely-szolgáltatás és az építőipar ágazatokban indult. Kiemelték, hogy az oktatás és az egészségügy társas vállalkozásainál volt a legalacsonyabb a felszámolások aránya.

A megszűnési hullám erős maradt volna, ha a kft.-k nem kapnak haladékot a kötelező törzstőkeemelésre, aminek az eredeti határideje az idei év márciusa volt – emelte ki az Opten szakértője. Rámutatott: közvetlenül a határidő előtt még 90 ezer kft. volt adós ezzel a lépéssel, így valószínűsíthető, hogy a határidő szigorú betartása újabb megszűnési hullámhoz vezetett volna, de lehet, hogy ez hozzájárult volna a cégvilág további tisztulásához.

A megszűnési folyamat gazdasági hatása inkább pozitív. „A kényszertörlési hullám olyan alvó cégeket érintett, amelyeknek a kiesése semmilyen hatással nincs a magyar gazdaság teljesítményére” – mondta Petrics, rámutatva: a tulajdonosok és a cégvezetők felelősségi körének növelése és a cégalapítás szigorítása ugyanakkor megnehezíti azok dolgát, akik adósságot hátrahagyó cégekkel próbáltak versenyelőnyhöz jutni a piacon. „Ez a lánctartozások számának és hosszának csökkenéséhez vezet – tette hozzá –, ami kiszámíthatóbb gazdálkodási környezetet jelent a működő cégeknek.”

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek