Korai temetni a szélenergiát

Megeshet, hogy még évekig nem épül Magyarországon szélerőmű. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter áramtörvény-módosító javaslata szerint ugyanis erősen megszigorodnának a technológia telepítés feltételei, a szakminisztérium pedig nem tartja indokoltnak ilyen új létesítmények felállítását.

A befektetők viszont ugrásra készen várják az új szélkapacitás-tendereket azóta, amióta kiderült: a zöldenergiának új támogatási rendszere lesz. „Igaz, az energiahivatalnak az új rendszerben sem kötelezettsége, csupán joga lesz kiírni a pályázatokat, de e lehetőségre a szélkapacitások esetében a szakma egyfajta ígéretként tekintett, mert ilyen létesítményekre 2006 óta nem adtak ki engedélyt, és mert az általános szakmai vélekedés szerint a hazai áramrendszerben lenne helye új szélkapacitásoknak” – válaszolt a Világgazdaságnak az Alteo Group vezérigazgatója, Ifj. Chikán Attila. A szakember rámutatott, hogy azok a legújabb politikusi bejelentések, amelyek szerint a hazai villamosenergia-rendszernek most nincs igazán szüksége szélerőművekre, az időtávról nem szólnak. Márpedig tervezni a 2020 utáni évekre is kell.

Az említett szakmai várakozást főleg az táplálta, hogy 2008-ban a villamosenergia-rendszer (VER) irányítója, a Mavir Zrt. kijelentette, hogy a meglévő 330 megawattnyi szélenergia-kapacitásnál jóval többet, akár 740 megawattot is tudna kezelni. Igaz, közölt mást is, ami kisebb figyelmet kapott. Például, hogy ezzel a 740 megawattal csak számos feltétel teljesülése esetén birkózik meg. Ilyen feltétel, hogy maga szabályozhassa a szélerőműveket, továbbá, hogy szabályozható (egymást kiegyensúlyozó) csoportokba tömörüljenek a kiserőművek és az energiatároló rendszerek. Az is kívánatos lenne a Mavir szerint, hogy az új szélkapacitásokat szétszórtabban telepítsék, illetve hogy javuljon a szélerőműves termelés-előrejelzés. „E feltételek ma is elengedhetetlenek ahhoz, hogy a megújuló időjárásfüggő technológiák fenntartható módon illeszkedjenek a VER-be” – válaszoltak a Világgazdaságnak a rendszerirányítónál.

Mivel a VER képességei 2008 óta összességében nem javultak, biztosan többletkiadással járna, ha a rendszernek sok új, időjárásfüggő termelőegységet is kezelnie kellene. Ráadásul ma a 2008-asnál sokkal kevesebb olyan erőművi tartalék kapacitás van az országban, amellyel megtartható a VER egyensúlya az ingadozó szélenergia-termelés mellett is. Márpedig 2008-ban is az volt a szélkapacitások bővítésének fő akadálya, hogy nincs elég visszafogható tartalék kapacitás az országban, amit le lehetne kapcsolni, ha túl sok szélenergia termelődik.

„Egyáltalán nem kell temetni a hazai szélenergiát. A ma működő egységek 7-8 évesek, de 20-25 évig üzemképesek. Legfeljebb 15 évig vagy a megtérülésükig jár utánuk áramátvételi ártámogatás, de szakmai oka ezután sem lesz a leállításuknak. A fő költségük ugyanis a karbantartás, ami megawattóránként 6 euró körül van, és a teljes működési költségük sem több megawattóránként 8-9 eurónál. Még akkor is megéri ezeket az erőműveket működtetni, ha rájuk terhelik a szabályozásuk miatti, rendszerirányítási többletköltségeket” – magyarázta Chikán.

Az Alteónak is vannak szélerőművei, amelyek más megújuló és gázüzemű áramtermelő egységekkel közös rendszerben, összehangoltan működnek. Rendelkezik a cég az összehangolást végző, úgynevezett virtuális erőművel is. Ifj. Chikán Attila szerint az országban működő szélkapacitásokat is célszerű lenne más kiserőművekkel közös portfólióban kezelni, miután lejár a támogatásuk. Várható, hogy a támogatási időszak lejártát követően a létesítmények egy részétől majd meg akarnak válni tulajdonosaik. A vezérigazgató nem titkolta, hogy az Alteo is szívesen megjelenne a vevői oldalon, ha talál előnyöket ígérő, eladandó szélerőműveket.