BUX 42,990.47
-0.25%
BUMIX 3,852.18
+1.11%
CETOP20 1,798.64
-1.19%
OTP 9,148
-0.74%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.00%
+0.87%
-1.33%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
-0.61%
0.00%
-0.48%
OPUS 156.6
+3.16%
-8.50%
0.00%
0.00%
-1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
+0.85%
+0.79%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-11.11%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Vidéken boldogabbak az emberek, mint a városban

Elkészült Magyarország első boldogságtérképe, amelyből kiderült, hogy vidéken boldogabbak az emberek, mint a városban. Ha a megyei bontást nézzük, akkor pedig a legboldogabb megyék között van Vas, Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom, a legboldogtalanabb Somogy, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

Mindenki szeretne boldog lenni, ám sokan csak várják és várják a boldogságot, és leginkább panaszkodnak, hogy nem jön. Pedig az is régi igazság, hogy a boldogságért meg kell dolgozni. És persze nemcsak a boldog pillanatok miatt érdemes, hanem azért is, mert a hosszú élet titka is ez. Aki boldog, elégedett, harmonikus ember, az lelkileg és testileg is egészségesebb, tehát nagyobb esélye van arra, hogy tovább éljen. Nagyon fontos tehát az, hogy az emberek foglalkozzanak a boldogságukkal. Igen, ám, de az is igaz, hogy alig van arról kézzelfogható tudás, mit is kellene tenni. Ezért is készült el Magyarország első Boldogságtérképe. A kezdeményezés Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner nevéhez kötődik, aki a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke. A kutatást prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportjának vezetője készítette, és mutatta be lapunknak.


Vidéken boldogabbak

A boldogságkutatás első és legizgalmasabb eredménye, hogy vidéken boldogabbak az emberek, mint a városban. „Mindez egyértelműen a népsűrűséggel függ össze a kutatás szerint – mondta Oláh Attila a Mediaworks regionális lapjai központi szerkesztőségének. – Minél több ember lakik ugyanakkora területen, annál kevésbé boldogok. Vagyis arról van szó, hogy nehezen viseljük sok más ember társaságát, és itt a sokon van a hangsúly. Egyébként a kisebb településeken a nők boldogabbak, mint a férfiak, amely valószínűleg a gyerekek nevelésével is kapcsolatban áll, és fontos szerepe van a harmóniának a természethez közeli életmódhoz is.”

Ha a megyei bontást nézzük, akkor a legboldogabb megyék között van Vas, Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom megye, a legboldogtalanabb pedig Somogy, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén. A kutató szerint bár ez egy összefoglaló adat, amelyben sok minden szerepet játszik, de mégis elmondható, hogy megyei szinten valószínűleg a boldogságnak sok köze van a boldoguláshoz. Azokban a megyékben, ahol könnyebben boldogul, jut egyről a kettőre egy család, ott nagyobb a boldogság is.


A nők boldogabbak

„Az köztudott, hogy a nők sokkal kifinomultabb boldogságteremtő technikákkal bírnak, mint a férfiak – magyarázta Oláh. – ők az örömüket gyorsabban megosztják másokkal, és szeretnek beszélni a jó élményekről. A gyermeknevelés örömei is sokat dobhatnak a boldogságszinten. Ezeknek mind közük lehet ahhoz, hogy a kutatásból az derült ki, hogy a nők boldogabbak, mint a férfiak.”


Kapcsolatban is jobb

Általános tapasztalat, hogy a boldogság inkább a szeretetteljes társas kapcsolatokban virágzik a kutató szerint. Abban nem mutattak ki különbséget, hogy boldogabbak lennének, akik házasok, de az egyértelmű eredmény volt, hogy aki párkapcsolatban, családban él, az boldogabb, mint aki magányos. Emögött az van, hogyha együttérzőek vagyunk, ha támogatjuk egymást, ha olyan közösségekben élünk, ahol bizalmat tapasztalunk, akkor boldognak érezzük magunkat.


Aki tanul, boldogabb lesz

Nem megdöbbentő, de sokan nem tudják, hogy nemcsak a boldogulás miatt, hanem a boldogság végett is érdemes tanulni. „A kutatásból ugyanis kiderült, hogy boldogabbak az iskolázott emberek, mert ők tudatosabban meg tudják élni a boldogságukat – fejtegette Oláh Attila. – Aztán a vállalkozók is boldogabbak, mert ők önállóbban végezhetik a munkájukat, talán jobban is keresnek.”


A legboldogabbak a 30 és 50 közöttiek

Kiemelten fontos Oláh szerint, hogy mennyire vannak az embernek céljai, amelyhez közeledve jobban érzi magát. „A pszichológiai jóllét azt mutatja meg, hogy mennyire autonóm az ember. Ezt általában 30 éves korra el szokták érni. Harminc alatt még elég nagy a küzdelem, egzisztenciát kell teremteni, harminc és ötven között viszont már megállapodott az ember, túl van a párválasztáson, családot alapított.


Van-e segítség?

A pszichológia tudománya abban tudja támogatni az embereket a kutató szerint, hogy a boldogsághoz vezető úton minél sikeresebb legyen, de a napi betevő örömöt mindenkinek magának kell megteremtenie. „Ahogyan küzdelmes a stresszes állapotokkal való megbirkózás, ugyanúgy a boldogság elérése sem hullik az ölünkbe – hangsúlyozta a kutató. – Ez lefordítható konkrétumokra is: az optimista gondolkodás, a jó cselekedetek gyakorlása, a hála kifejezése és a mozgás, a test öröme is nagyban hozzájárul a boldogságszinthez. A mindennapi apró örömök sokszor ott vannak előttünk, de észre kell venni, meg kell tanulni figyelni rájuk, meg-megállni egy-egy pillanatra. De az is tud örömet okozni, ha rákapcsolódunk mások örömeire.”


A boldogság tanulható

Azt mondják, hogy Magyarország egy búskomor ország, de a kutató szerint inkább az itt felsorolt tényezőktől függ a boldogság, nem pedig attól, hogy valaki magyarnak vagy nem magyarnak született. „A kutatást a Jobb Veled A Világ Alapítvánnyal együtt végeztük, akik gyakorlatokat, programokat, sőt boldogságórákat tartanak. Mert a boldogság tanulható – így a kutató. – Gyerekeknél pszichológiai hatásvizsgálatok is vannak arra nézve, hogy a boldogságórákon részt vevőknél a koncentrációképesség, a kreativitásfejlődése jobban kimutatható. A legfontosabb, hogy a mentális egészség és a boldogságszint nagyon szoros kapcsolatban van egymással. A boldogság a mentális egészség aranyalapja, ezért is lenne fontos, hogy az oktatási intézmények is foglalkozzanak vele.”

A kutató szerint az, hogy mennyire tudnak az emberek boldogok lenni, 50 százalékban örökletes, 10 százalék az, ami kiszámíthatatlan, váratlan, és 40 százalékban az ember saját viselkedése határoz meg mindent. Ezen a 40 százalékon tud az ember változtatni. Ha akar.

Mi a boldogabb iskola titka?

A tudásközvetítés körülményeit csak pozitív állapotokban tudjuk hatékonnyá tenni. Az első, hogy szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki a tanár és a diák között. Másrészt van egy olyan állapot, amelyben minden olyan könnyedén megy, mert a kihívás, amelyet teljesíteni kell, az a képességeinkkel összhangban van. Ez egyébként Csikszentmihályi Mihály flow elméletére épül. Ez a gyakorlatban úgy valósítható meg, hogy diákonként figyelni kell azt a szintet, amelyen az adott gyerek van. A követelményeket ezekhez a szintekhez képest kicsit emelve kell adagolni. Ilyenkor a gyerek úgy érzi, hogy fejlődik, sikerei lesznek. Ha a gyerek nem tud lépést tartani, akkor szorong, ha alárakjuk a követelményeket, akkor pedig unatkozik. A harmadik, hogy a tanult anyagot mindig össze kell valahogy kapcsolni a gyerek tényleges életével, hogy lássa értelmét a tanulásnak. Legvégül pedig sokkal boldogabb lesz a gyerek, ha partnerként kezeljük. A tanulás ízére kellene megtanítani a diákokat, az érdeklődésüket kellene felkelteni a világ dolgai iránt. Ez is nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy később mennyire lesz boldog ember – mondta Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportjának vezetője.

Minden nyolcadik magyar repes az örömtől

A kutatás szerint a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a „mentális egészség csúcsán” vannak, vagyis ők igazán jól érzik magukat a bőrükben. Ebbe a csapatba azonban sajnos csak minden nyolcadik honfitársunk tartozik, amivel az európai rangsorban is igencsak hátul kullogunk. Ennél alacsonyabb adatot csak Ukrajna (9 százalék), Portugália és Oroszország (9,5 százalék), valamint Szlovákia (10 százalék) és Bulgária (11 százalék) produkált. A kontinens „naposabb” része ebből a szempontból Dánia és Svájc a maguk 40, illetve valamivel több mint 30 százalékával. A szomszédos Ausztiában pedig mintegy kétszer nagyobb a virágzó emberek aránya.

Sajnos a legtöbb hasonló kutatás alátámasztja, hogy a magyar búskomor nemzet – és nem csak európai viszonylatban. A World Happiness Report idei kiadványa 157 országot rangsorolt, s kiderült: Magyarország csak a 91. legboldogabb a sorban. Ez pedig még a középmezőnynek is az alja, s olyan országokal vagyunk fej-fej mellett, mint Marokkó és Pakisztán. A listavezetők egyébként itt is Dánia és Svájc, míg a sereghajtók főleg háború sújtotta országok, illetve afrikai államok.


 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek