Még téli álomban az árutőzsde

Az árupiaci szekcióban a forgalom az elmúlt években folyamatosan csökkent. – Ha az éves termésátlaghoz hasonlítjuk a nyitott kötésállományt, akkor sajnos kijelenthető, hogy az országban megtermelt árualapnak elhanyagolható százaléka fordul meg a tőzsdén. Takarmánykukoricából az éves termés 8 millió tonna volt, ebből mindössze 15 300 tonna került a tőzsdére, a napraforgónál 1,3 millió és 10 300 tonna az arány, a malmi búza esetében pedig a betakarított 4,5 millió tonnához képest gyakorlatilag nincs kereskedés – hívta fel a figyelmet Horváth László, az Equilor Befektetési Zrt. üzletkötője.

Az árupiac részben a termelők megváltozott körülményei és a piaci viszonyok miatt szorult háttérbe Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (Gabonaszövetség) alelnöke szerint. – Az alapletét funkciója elriasztja a termelőket. A standardnak számító 100 tonnás egységek után kontraktusonként több százezer forint letétet kell elhelyezni. Az ártól függően változó letétet is le kell tennie az eladónak. Ezzel szemben a prompt piaci tranzakciók előnye, hogy nem szükséges a biztosíték, hátránya, hogy az egymással versengő nagy gabonakereskedő cégeknél nem lehet bebiztosítani az árakat – fűzte hozzá Petőházi.

A Gabonaszövetség a tőzsdei forgalom élénkítése érdekében javasolta a pénzügyi termékek megújítását, de az európai uniós szabályozások miatt nem lehetett módosítani az alapletét és a változó letét intézményén.

Horváth László szerint az elmúlt 6-8 évben a magyar agrárszektor, köszönhetően a viszonylagosan magas és kiegyensúlyozott terményáraknak, a támogatási rendszernek és a gyengébb forintnak, jól teljesítő ágazat volt. – A termelők ezért nem voltak motiváltak abban, hogy csökkentsék az árfolyammozgásból fakadó kockázataikat, aminek jó terepe lehetne a tőzsde. Ugyanakkor a tőzsde által fenntartott árupiaci szekció mellett kialakult egy jól működő, ám kevésbé szabályozott fizikai piac, ahol ma már jóval nagyobb forgalom bonyolódik, mint a tőzsdén. Ez egy öngerjesztő folyamat, amely alacsonyabb forgalomhoz és a lehetséges szereplők távolmaradásához vezetett. Ezt állíthatná vagy fordíthatná meg a tőzsdei árjegyzői rendszer bevezetése az Equilor üzletkötője szerint.

Horváth László hozzátette: tavaly, év végén a déli féltekéről érkező kedvezőtlen időjárási hírek felfelé hajtották a chicagói búzajegyzéseket, ami begyűrűzött az  európai piacokra is. – Ez nem nagyon hatotta meg az eladókat, hiszen a nullaközeli árutőzsdei forgalom azt mutatja, hogy egyelőre kivárnak az eladásaikkal – hívta fel a figyelmet Horváth.

A tőzsdei kereskedés és a nagy felvásárlók mellett online felületen is lehet kereskedni gabonával, például a Magro.hu oldalon. A cég gabonapiaci szakértője, Németh István szerint, bár nagyon szegényes és rendkívül alacsony likviditású az árutőzsde, és napok telnek el kötések nélkül, azért az ott kialakult árak valamelyest irányadók. – Egyszerűen nincsenek máshol határidős árak – mutatott rá Németh.

Év eleje óta a májusi malmi búza fizikai piaci ára 40 ezer forintról  42 ezerre emelkedett Magyarországon. A szakértő szerint az utóbbi negyedévben a búza ára a hideg időjárás miatt nő. – Nem csak nálunk, az egész északi féltekén hosszú hetekig hideg volt. Ez az ősszel elvetett búzát károsíthatja, de még nem tudni pontosan, mennyire – mutatott rá Németh István. – A kukorica ára hosszú távon azért csökkent, mert az elmúlt években nagyon jó termés volt – emelte ki.