ÁSZ: kellenek a kkv-k a fejlődéshez
Magyarország 2008 óta GDP-jének egyre nagyobb arányát fordította kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységekre, ugyanakkor európai összehasonlításban a hazai K+F+I folyamatok eredményessége a költések ellenére is stagnál – állapította meg az Állami Számvevőszék a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység eredményességéről szóló tanulmányában. A számvevők az Európai Bizottság által kialakított indikátorrendszer, az úgynevezett Európai Innovációs Eredménytábla segítségével mutatják be a magyar K+F+I tevékenység hatékonyságát. Magyarország K+F+I eredménye 2008-ban alacsonyabb volt, mint az EU-átlag, amellyel a mérsékelt innovátorok közé került, s egyelőre nem sikerült ebből a helyzetből kitörni. A kutatási és fejlesztési ráfordítások összege Magyarországon 2008-ig még a GDP
1 százalékát sem érte el, azóta azonban a ráfordítások – 2012-t leszámítva növekvő GDP mellett – meghaladják az 1 százalékot, s 2020-ra 1,8 százalék a terv. A gondot az jelenti, hogy ezzel továbbra is nő a leszakadásunk az EU-átlagtól, hiszen ott az elmúlt években rendre 2 százalék feletti értékekkel találkoztunk.
Az ÁSZ szerint az innovációs képesség elmaradásának fő oka a forráshiányos hazai kis- és középvállalkozásokban keresendő – ezek a vállalkozások annak ellenére mérsékelt K+F+I erőt mutatnak, hogy 2010 után elindultak, és részben megtörténtek azok a jogszabályi, szervezeti és támogatási rendszereket érintő változtatások, amelyek a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatásához nélkülözhetetlenek. A kkv-k csak szerény mértékben tudnak az innovációs folyamatokba bekapcsolódni, illetve nem jönnek létre nagy számban innovációra alapított kisvállalkozások.
