Az idén kellene beruházni a többletpénzből

A jövő évi makrogazdasági előrejelzések minden tekintetben elmaradnak a kormány terveitől –emiatt már az MNB és a kabinet között is vita van. De ha az idei évre szóló korábbi előrejelzéseket tekintjük, az első negyedév után nem a kormánynak, hanem az elemzőknek kellett korrigálniuk – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke az Aranykor Nyugdíjpénztár vitaestjén. Most arról vitatkozunk, hogy 2,4 vagy 2,8 százalék lesz-e a jövő évi hiány, arról megfeledkezünk, hogy hatodik éve teljesítjük a maastrichti kritériumokat – emlékeztetett György László, a Századvég vezető közgazdásza.

A jövő évi költségvetésben jelentős kockázatok vannak – ezt a KT is jelezte –, ugyanakkor Kovács Árpád szerint a kabinet konzervatívan tervezett, komoly balanszok vannak a jövő évi büdzsében. Ennek ellenére a KT is azt javasolja, hogy az idén minden beruházást el kell kezdeni, amit csak lehet – a 4-4,1 százalékos növekedés ezt megkönnyítheti. A költségvetés tavaszi elfogadása csak a hiányt teszi biztossá, a többi bizonytalan – vélekedett Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint már az első negyedéves adatok alapján látszik: az épp tárgyalt 2018-as büdzsét elfogadása után módosítani kell majd.

Kovács elmondta: ő a nullszaldós költségvetés és az adósságcsökkentés híve, ám e megoldás kivonja a pénzt a rendszerből. Ezzel szemben az a kormányzati gondolkodás, hogy most, amíg van hátszél, építsünk, s később elég a fenntartásra koncentrálni. A KT-elnök figyelmeztetett: bár egy lakosra és a GDP-re vetítve is több EU-forrást kapott Magyarország a visegrádi országoknál, de ez is a külföldi forrásokra való ráutaltságot jelent, a strukturális alapokon nyugvó növekedési kilátások nem biztatók. Hiányzik a reálgazdaság teljesítménye: bár a kormányzati programok pótolják ezt, ám emiatt az államháztartási kiadások között a 2010-es 14,2 százalékról 21,2 százalékra fut fel az állam gazdasági tevékenysége.

Az állami újraelosztásban Magyarország a skandináv országok után a legnagyobb aránnyal rendelkezik – mondta Palócz Éva. Erre György László úgy reflektált, hogy ha a foglalkoztatási ráta a csehországihoz lenne hasonló, az 460 ezer további munkahelyet jelentene a rendszerben, amelyekkel 1,5-2 százalékkal lenne alacsonyabb az újraelosztási ráta. Ugyancsak felelős a magas újraelosztásért az államadósság magas kamatterhe. György László szerint az egy munkavállaló által előállított GDP 1970–2010 között megháromszorozódott, de a reálbérek csak 28 százalékkal növekedtek, ez is alátámasztja, miért a legkomolyabb gond a fogyasztás hiánya. Palócz Éva szerint az adóék túl magas: az alacsony keresetűek esetében a legmagasabb Európában. De még a családi adókedvezmény figyelembevételével is az EU-s átlagot meghaladóan adóztatott országok között szereplünk.