Együttműködéssel válhat digitalizáltabbá a pénzügyi világ

A fintech kapcsán ma talán több a kérdés, mint a válasz – mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős helyettes államtitkára a Fókuszban a fintech című konferencián. A szakember szerint nem kérdés, hogy elkerülhetetlen a digitalizáció, ám a szabályozói oldal amúgy is óvatos. Különösen így van ez a pénzügyi szektornál, hiszen az veszélyes üzem, ám a digitalizáció kapcsán – gondoljunk csak a múlt heti zsarolóvírus-támadásra – még nagyobbak ezek a kockázatok.

A dilemma tárgya egy olyan szabályozás megalkotása erre a speciális területre, hogy az ne gördítsen szükségtelen és túl nehezen áthidalható akadályokat a pénzügyi szektor ezen új szereplői elé, ám a kedvezmények se szorítsák háttérbe azokat a prudenciális és fogyasztóvédelmi eredményeket, amelyek az elmúlt évek során a pénzügyi szektorban megvalósultak.A szakember szerint a szabályozói elvárás az, hogy az új fejlesztések gyorsan, olcsón, hatékonyan segítsék a pénzügyi szolgáltatások elterjedését. Balogh László szerint ténykérdés, hogy a pénzügyi innovációk döntő része ma nem tud a pénzügyi szolgáltatók nélkül működni, ezért a fejlesztők és a pénzügyi szolgáltatók szorosan egymásra vannak utalva.

Az NGM szakembere jelezte, hogy az Európai Bizottság a napokban kiadott memorandumában egyértelműsítette: függetlenül attól, hogy milyen csatornán keresztül zajlik egy szolgáltatás, az pénzügyi szolgáltatás marad, s így valamennyi prudenciális szabályozásnak érvényesnek kell lennie a fintech szolgáltatásokra is. A bizottság ugyanakkor tisztában van azzal, hogy sok korábbi, a hagyományos területeket és folyamatokat szabályozó prudenciális és felügyeleti előírás a modern, digitális pénzügyi környezetben nem tud érvényesülni. A kihívást az jelenti, hogy ezen új szolgáltatások esetében milyen módon biztosítsák az ügyfelek és adataik védelmét. A szabályozó felelőssége, hogy ne hagyja magára a fogyasztót, és az új szolgáltatókat is olyan szabályok közé szorítsa, ahol megfelelő panaszkezelési és fogyasztóvédelmi előírásokkal biztosítható az ügyfelek védelme félreértékesítés (misseling) vagy csalás esetén is. Komoly társadalmi veszélynek nevezte a helyettes államtitkár, hogy a bankokkal szembeni bizalom gyenge, miközben az IT-szektor tagjainak elfogadottsága magas. Kérdés, hogy az ebből a helyzetből adódó többletkockázatokat hogyan lehet kezelni – hiszen a nagyobb bizalom óvatlanabbá tehet, miközben a bankokkal szembeni ellenérzések jó része azok túlszabályozottságából, merevségéből adódik.