Gyülekeznek a baljós jelek Kína egyik vezető autógyártójánál, az MG márkájáról Magyarországon is ismert SAIC-nál, amely úgy vitt véghez egy 15 százalékos tőzsdei ralit, hogy annak gyakorlatilag nem volt megalapozott háttere, sőt az állami kézben lévő vállalatnál inkább a rossz hírek dominálnak az utóbbi időben.
Ennek ellenére a sanghaji tőzsdén jegyzett SAIC Motor értékeltsége messze meghaladja a riválisokét – derül ki a Visible Alpha adataiból, s mindez nem sok jóval kecsegtet.
A SAIC részvényárfolyama és az egy részvényre eső várható nyereségének (EPS) hányadosaként kapott P/E mutató 16-szoros értékeltséget mutat, ezzel szemben a rivális Geely Auto papírjaival az előretekintő profit 11-szeresén, a Great Wall Motor részvényeivel pedig 10-szeresén kereskednek a börzén, holott utóbbiak teljesítménye és kilátásai lényegesen jobbak a SAIC-énál.
Az éves nettó haszonkulcsuk például a duplája lesz a SAIC-ra prognosztizált 1,9 százaléknak. A Reuters elemzői szerint semmi sem indokolja az értékeltségben megmutatkozó nagy különbségeket, s
erről a tényről az MG Motor anyacégének befektetői valahogy nem hajlandóak tudomást venni.
Mentségükre azt tudják csak felhozni, hogy a jelenleg 28 milliárd dollárra értékelt SAIC állami védernyő alatt működik, így ha valós és gyors cselekvést igénylő problémakezelésre lenne szükség, azt Peking majd úgyis megoldja.
Gondokból és rózsaszín álmokból persze így is van elég, de közbelépést még nem igényelt az egyre szerényebb mutatókkal rendelkező vállalat, amely Peking mellett bástyaként támaszkodhat még a vele közös kínai vegyesvállalatokat üzemeltető Volkswagen csoportra. Ketten együtt öt gyárat visznek, melyekben a kínai piacra és exportra szánt
márkájú gépkocsikat szerelnek össze. A SAIC-nak egyébként a VW csoporthoz tartozó luxusautó-márkával is van közös vállalata, a SAIC-Audi épp most fejezte be új antingi gyárának építését, ahol évi 360 ezer Audit szerelnek majd össze.
A SAIC-Volkswagen egyébként a legnagyobb, külföldi partnerrel közösen üzemeltetett kínai autógyártónak számít, s immár négy évtizedes múltra tekinthet vissza. Ám hiába a Peking és a Wolfsburg által fújt hátszél, a haszonkulcsuk mégis alacsony, versenytársaik a nyakukra nőttek és exportpiacaikon is számos nehézséggel küszködnek.
A fénykor már messze van, a részvényárfolyam a mostani rali ellenére is megfeleződött a 2018-ban elért csúcs óta, az akkor eladott több mint hétmillió kocsival szemben már az évi négymilliót is alig haladják meg. Jóllehet az idén augusztussal bezáróan 18 százalékkal, 2,8 millió darabra nőtt a forgalom, a teljes év bevétele így is nagyjából negyedével kevesebb lesz a 2018-ban kimutatottnak.
Az exportoffenzíva pedig csúszik, a külföldre a nyár végéig eladott 664,4 ezer autó (+2,3 százalék év/év) csak 23,7 százalékos részarányt képvisel a teljes volumenből. Ehhez képest a SAIC triplázást tervez 2027-re, akkor 1,5 millió darabos exportmennyiséggel.
Az HSBC elemzői szerint ez járható út lenne a profitmarzsok növeléséhez, mert a kínai piac nyomott áraihoz képest külföldön drágábban tudják eladni az autóikat. A kivitelezés útjában azonban a verseny éleződése mellett komoly adminisztratív akadályok állnak: a büntetővámok.
Az Egyesült Államok piacáról a 102 százalékos védővámmal és egyéb szigorításokkal gyakorlatilag kiszorították a kínai autókat, még mielőtt megkezdhették volna offenzívájukat. Most az amerikai elnökkel a jó viszony ápolásában érdekelt Mexikó vethet ki 50 százalékos vámot a kínai importjárművekre, kérdés, hogy ez a gesztusa mennyit ér Donald Trump szemében.
Az Európai Unió tavaly novemberben öt évre fixálta a kínai elektromos autókat sújtó büntetővámot, amit a járműgyártás és -export fellendítéséhez aktív anyagi támogatást nyújtó Peking túlzott és versenytorzító szerepvállalásával hoztak összefüggésbe. Ráadásul az egyes kínai gyártókra kivetett vám erősen differenciált,
a SAIC csoport márkái a legrosszabb elbírálás alá esnek, elektromos autóik esetében 45,3 százalékos a tarifa,
ezzel ők a negatív csúcstartók. Ennek ellenére a SAIC a britektől megvásárolt MG márka révén részben már meghódította Európát, a legnépszerűbb kínai autógyártó-csoportnak számít az 1,9 százalékos augusztusi piaci részesedésével és 12,8 ezer idén eladott autójával. Utóbbiak zöme az uniós extra vám elkerülése érdekében vagy benzines, de többnyire plug-in, azaz tölthető hibrid hajtásláncot alkalmaz.
A BYD egyelőre 1,3 százalékos részesedésével kullog utána, ám vele szemben a SAIC-ról nem tudni, akar-e egyáltalán gyártást telepíteni Európába, viszont az érdekes fejlemény, hogy a világ harmadik legnagyobb autópiacán visszavonulót fújt, ha az indiai vegyesvállalatában lévő 49 százalékos tulajdonrészének tervezett erős csökkentése annak tekinthető.
Az MG Motor Indiába a helyi JSW ipari konglomerátum vásárolta be magát tavaly, ahogy a kínai cégeknek előírás szerint csökkenteniük kellett részesedésüket a vegyesvállalatokban. A JSW növelné részvénypakettjét, a SAIC azonban valamennyit megtartana magának.
Az elemzők felróják a SAIC-nak azt is, hogy arányaiban keveset költ kutatás-fejlesztésre, többi között az intelligens elektromos járművek új generációjának tervezésére. A SAIC 2,8 százalékos bevételarányos k+f kiadásai eltörpülnek a BYD 7,1 százalékos, azaz évi 7,02 milliárd dolláros keretéhez képest, holott értékesített darabszámban már fej-fej mellett haladnak.
Az viszont kedvező hír, hogy a k+f terén intelligens autóipari innovációval, vezetéstámogató rendszereivel pár év alatt a szektorban nevet és elismertséget szerzett Huawei is a SAIC partnerévé lépett elő, s így a sanghaji központú cég közös, Shangjie márkájukkal bővítette
brandeket tartalmazó portfólióját. A Shangjie első, H5-s SUV-jának értékesítését most kezdték meg 22,47 ezer dolláros bevezető áron Kínában. Az elektromos (EV) és kiterjesztett hatótávolságú (EREV) változatban kapható modell sikerére jellemző, hogy 160 ezer példányt már lábon eladtak belőle, holott a megrendelések felvétele csak szeptemberben startolt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.