Közös büdzsé az euróövezetben?

Medgyesi Csilla | Uniós ügyekben és a védelem területén erősíti az együttműködést Franciaország és Németország – erről állapodtak meg a közös csütörtöki kormányülésen.

A két ország fontolgatja, hogyan lehetne összehangolni a társasági adókat az euróövezetben – mondta a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Angela Merkel. „Ez bonyolult, de új életet lehelhetne a belső piacba” – idézte a Le Monde a kancellárt. Előzetes információk szerint a menetrendet szeptember közepéig dolgozza ki a két pénzügyminiszter, decemberben véglegesítik és jövőre elfogadhatják.

Merkel jelezte, nem ellenzi, hogy az eurózónának közös költségvetése és külön pénzügyminisztere legyen. Ezt Emmanuel Macron vetette fel korábban, és az ötlet megvalósításához már kapott segítséget Németországból: Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus vezetője a Handelsblatt című gazdasági lapnak nyilatkozva azt mondta, „szükség van egy korlátozott pénzügyi kapacitásra annak érdekében, hogy támogassuk a tagállamokat válság esetén”. Ennek a „vésztartaléknak” szerinte az euró­övezet GDP-jének 1-2 százalékát kellene kitennie, ami jelenleg 100-200 milliárd euró közötti összeget jelentene. Regling azonban hangsúlyozta, hogy a közös költségvetés csak akkor lehetséges, ha részben egy zsákba terelik az eurózóna államadósságát, amire a belátható jövőben szerinte nincs reális lehetőség.

A közös német–francia kormányülésen több témában is megállapodtak. Például abban, hogy a két ország közösen fejleszt ki egy vadászgépet, valamint a Tigris harci helikopter új modelljét és egy taktikai levegő-föld rakétát. Emellett erősítik az együttműködést a mikro- és nanoelektronika területén mintegy 8 milliárd eurós befektetéssel. Bejelentettek egy közös klímaváltozási és energetikai kutatóprogramot is, amelyhez Berlin 15, Párizs 30 millió euróval járul hozzá.

A közös kabinetülés előtt Macron nagyobb konvergenciát sürgetett az eurózónában az Ouest France című regionális újságnak és a Funke német lapcsoportnak adott interjúban. Diszfunkcionálisnak nevezte az euróövezetet, és ebből szerinte Németország húz hasznot. Úgy vélekedett, hogy Berlinnek szerepet kell játszania az európai állami és magánbefektetések élénkítésében, de ehhez megállapodásra kell jutnia Párizzsal egy „új makrogazdasági perspektívát” illetően.

Az interjúban megnyugtatta Berlint, hogy nem akarja egybeönteni a nemzeti adósságokat. „Soha nem tettem szemrehányást Németországnak azért, hogy versenyképes gazdasága van, de népesedési problémákkal és azzal küzd, hogy nincs egyensúlyban a gazdasága és a kereskedelme a szomszédaiéval” – mondta Macron. Merkel kancellár üdvözölte Macron reformjait, de elemzők egyetértenek abban, hogy nagyobb változásokra nem lehet számítani a szeptember 24-én tartandó németországi parlamenti választások előtt.

Trump, a turista

Kapcsolatépítésre akarja használni Macron Donald Trump amerikai elnök látogatását, aki abból az alkalomból érkezett Párizsba, hogy megemlékezzenek az Egyesült Államok első világháborús hadba lépésének 100. évfordulójáról. A kétoldalú megbeszéléseken főleg olyan témákat érintenek, amelyekben nincs vita: Szíriát és a terrorizmus elleni harcot. Közben Macron „elkényezteti” amerikai kollégáját, akit katonai pompával fogadott, elkísérte Napóleon sírjához, és a két feleség kíséretében az Eiffel-toronyban látta vendégül vacsorára. A két elnök együtt tekinti meg pénteken a függetlenség napi katonai parádét a Champs-Élysées-n. | VG