Három bőséges év elé néz az építőipar

Elkényeztetik az építőipart a következő három évben az uniós források, amelyek olyan nagyságrendű lökést adtak az ágazatnak, hogy a szakmai szövetség a 27,2 százalékos növekedést jelző első féléves statisztika közzététele után tegnap 15 százalékról 20-25 százalékra módosította éves prognózisát. Hasonló mértékű, de ellenkező előjelű korrekcióra legutóbb 2008-ban volt példa, amikor a gazdasági válság hatására zuhanórepülésbe kezdett az iparág. Most viszont a tavalyi 18,5 százalékos recesszió utáni repülőrajt és az azt követő töretlen teljesítménynövekedés hatására írta át saját korábbi előrejelzését az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (Évosz) – közölte a Világgazdaság megkeresésére az Évosz elnöke. Koji László szerint nem tévedtek, csak pesszimisták voltak, ugyanis az év elején még nem volt egyértelmű, le tudja-e hívni az uniós forrásokat idén a kormány, és az sem, hogy az ágazat képes lesz-e hirtelen fokozni a kapacitást. További bizonytalansági faktor volt a lakossági megrendelések várható bővülésének nagyságrendje, miközben végül ez is várakozáson felül alakult.

A legfontosabb jelzőszámok egyike, a további teljesítménynövekedés alapja a szerződésállomány alakulása, ami továbbra is ígéretes, hiszen június végi volumene 94,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Koji László szerint, mivel a szerződésállomány dinamikája is hónapról hónapra növekszik, az építőipar 2019-ig ki van párnázva megrendelésekkel. A KSH friss jelentésében az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 41, az egyéb építményeké 126,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett, az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján júniusban az építőipar termelése 1,1 százalékkal bővült az előző hónaphoz képest. A második negyedévben pedig az építőipar termelői árai 4,6 százalékkal emelkedtek.

Budapesten további 5-9 százalékkal, országosan pedig 10 százalék fölött drágulhatnak az építési költségek a következő fél évben – derült ki az Évosz felméréséből, amelyet 400 építési vállalkozás körében készített. Legnagyobb mértékben a munkaerő drágult, a fővárosban 20-40 százalékkal kerül többe egy-egy dolgozó, vidéken egyelőre 15-25 százalékkal kell többet fizetni a segédmunkástól a létesítményfelelős projektvezetőig terjedő munkakörökben. Az építési anyagok közül 20 százalékkal drágultak a hőszigetelő anyagok, a bitumenes szigetelők, 15 százalékkal emelkedett a tetőcserép és az elektromos kábelek.