Látványosan visszaesett az egészségpénztárak díjbevétele
Nehéz év vár az egészségpénztárakra az első fél év eredményei alapján. Már a 2015-ös cafeteriaváltozások is visszavetették a tagdíjbevételeket, és az idén is az egészség- és önsegélyező pénztári szektor lehet a módosítások nagy vesztese. A magasabb adóterhek és a 100 ezer forintos készpénzes juttatás keményen visszavetette a munkáltatói befizetéseket. Ezek volumene az első hat hónapban csupán 8,34 milliárd forint volt, 43 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és a fele sincs a 2014-esnek.
A tagok egyéni befizetései ugyan szépen nőnek, az idei első fél évben meghaladták a 8,3 milliárd forintot, ez 46 százalékos bővülés 2016-hoz képest, és megközelíti a munkáltatói hozzájárulások összegét. A korábbi években a munkáltatók fizették be az egészségpénztári tagdíjak 70-80 százalékát. Az egyéni befizetések megugrása sem kompenzálta azonban a munkáltatói hozzájárulások visszaszorulását, a teljes tagdíjbevétel fél év alatt csupán 16,6 milliárd forint lett, ez 19 százalékkal marad el a tavalyitól.
A pénztárak taglétszáma is csökkent. Korábban az első fél évben 30-40 ezer új tag is csatlakozott az intézményekhez, az idén csupán 22 ezren. Ehhez képest több mint 22,5 ezer tag kilépett, és csaknem 12 ezer egyéb okok miatti megszűnés is volt. Az egyre szűkösebben élő pénztáraknak nem éri meg a nem fizető, nullás egyenlegű tagok számláinak kezelése, ezért maguk is próbálják lezárni az ilyen szerződéseket. Az egészség- és önsegélyező pénztárakban június végére 1,039 millió tag maradt.
A pénztárak a kiadásaikból csak keveset tudtak tavaly óta lefaragni, 2,14 milliárd forint volt a működési költségük. A működési bevételüket nem hozza nyilvánosságra az MNB, de a tagdíjbevételek alapján legfeljebb 1,66 milliárd forintra tehetett szert a szektor, vagyis az intézmények súlyos veszteséggel szembesülhetnek. A pénztári alapok vagyona is zsugorodott valamelyest, 59,2 milliárd forint volt június végén. A kasszákból 25,8 milliárd forintot vettek ki a tagok fél év alatt, ennek több mint a felét gyógyszerre költötték, magánorvosokra 6,2 milliárd, gyógyászati segédeszközre 4,7 milliárd forintot fordítottak.
