BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Milliárdokat keresett a tőzsdén a lakosság

Az első fél évben az állampapírok mellett leginkább a részvényeket vette a lakosság. Aki kockáztatott, nyert is szépen, sőt az OTP és a Mol azóta is sokat hozott a konyhára.

Történelmi csúcsra ugrott az első fél év végére a lakosság részvényállománya. A kisbefektetők 406 milliárd forintot tartottak hazai részvényekben június végén, csaknem 20 százalékkal többet, mint az év elején – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A befektetéssel ráadásul igen jól jártak, hiszen hat hónap alatt több mint 47 milliárd forintot kerestek a tőzsdén.

A nagyobb nyereség a nem pénzügyi vállalatok részvényein keletkezett a kisbefektetőknél, ilyen papírokon 35 milliárd forintot kaszálhattak, ha kiszálltak a fél év végén. A bankpapírokon 11,7 milliárd forintnyi árfolyamnyereség jött össze hat hónap alatt. A négy nagypapír közül egyébként azóta kettőnek, az OTP-nek és a Molnak emelkedett az árfolyama, a Richter és a Magyar Telekom befektetői viszont az eddigiek alapján jobban jártak volna, ha eladják a részvényeiket június végén.

A háztartások értékpapírszámláin összesen 8937,7 milliárd forint volt, ebből a legtöbb állampapírban. Június végén 4565,6 milliárd forintos csúcson volt a volumen, az idén a kisbefektetők összesen 385,4 milliárd forintért vettek állampapírokat. Az állam számára örvendetes hír lehet, hogy a hosszabb lejáratú kötvények állománya gyorsan nő, az év eleje óta 27,5 százalékkal 1646,4 milliárd forintra hízott. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint egyébként főleg az inflációt követő Prémium Magyar Államkötvény és a fix kamatozású Kétéves Állampapír fogyott jól az idén. Az egyévesnél rövidebb forintállampapírok állománya februárban tetőzött a lakosságnál, akkor meghaladta a 2900 milliárd forintot. A fél év végére a volumen 2780,3 milliárdra zsugorodott, a lejáró Féléves Kincstárjegy- és a Kamatozó Kincstárjegy-állományt ugyanis már nem mindig sikerül megújítani.

Befektetési alapokból 3855,5 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők a fél év végén. Tőkebeáramlás az első fél évben nem volt, sőt összességében egy minimális összeget ki is vontak a háztartások az alapokból. Az egyes alapfajták körében hatalmas átrendeződés ment végbe. A lenullázódott hozamú pénzpiaci alapokból a lakosság csaknem 180 milliárd forintot vett ki, a többi alapfajtába viszont körülbelül ugyanennyi friss tőke áramlott. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint az idei év nagy kedvencei az ingatlan- és az abszolút hozamú alapok voltak.

Más hitelpapír továbbra sem érdekli a kisbefektetőket. Jelzáloglevélből ugyan folyamatos a kibocsátás, de a lakosságnál mindössze 2,7 milliárd forintnyi van, banki kötvényből pedig 84,5 milliárd. Érdekesség, hogy ennek a nagyobbik hányada devizás értékpapír. A hazai hitelintézetek közül egyébként főleg az OTP bocsát ki külföldi pénznemben denominált hitelpapírokat. Az egyéb szektorok kötvényeiből is csupán 23,4 milliárd forintnyi volt a kisbefektetőknél, akik a Quaestor, a BTel vagy az Enefi csődje után érthetően egyre kevésbé bíznak ezekben a befektetésekben.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek