A nagy cégek tovább növelték részesedésüket

Nem minden vállalat képes profitálni az ipari termelés felfutásából, a méret továbbra is nagyban meghatározza, hogy a cég képes-e külpiacra jutni – derült ki a KSH friss adataiból. Tavaly a mintegy 8 százalékos súlyt képviselő kisvállalkozói körben (5–49 foglalkoztatott) regisztrált termeléscsökkenést a hivatal, több mint 7 százalékosat.

A termelés közel egyötödét adó közepes méretű (50–249 fős) vállalkozások kibocsátása az előző évivel nagyjából azonos mértékben, 5,1 százalékkal emelkedett 2015-höz viszonyítva, ezzel párhuzamosan az arányuk is nőtt az ipari termelésen belül. A nagyvállalatok súlya évek óta 70 százalék felett alakul, tavaly a kibocsátás 73 százalékát adták. A 249 főnél nagyobb létszámmal működő vállalkozások termelésében a növekedési ütem csökkenését méri a KSH, a 2015-ös 9,3 százalékos bővülést követően a volumen tavaly 1,3 százalékkal emelkedett. A közép- és nagyvállalkozások kibocsátása (a 49 főnél többet foglalkoztatók) együttesen 2,1 százalékkal nőtt, a legalább öt főt foglalkoztató cégek ipari termelésének 92 százalékát adták, 0,6 százalékponttal többet, mint 2015-ben.

A termeléssel összehasonlítva az ipari exportban a nagyvállalatok koncentrációja még erőteljesebb, a kivitel négyötödét a 250 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adták, amelyek 1,1 százalékkal növelték külpiaci eladásaik volumenét. Az 50–249 fővel működő, közepes méretű cégek részesedése az exportból 16 százalék, az 5 és 49 fő közötti körbe tartozó vállalkozásoké 3,8 százalék volt. A kisvállalkozások nem jártak jól: súlyuk 1,5 százalékponttal csökkent az előző évhez viszonyítva.

A belföldi értékesítésnél kicsit jobb a helyzetük a kisebbeknek: az eladás 44 százalékát a nagyvállalkozások tették ki, ezáltal kevésbé meghatározó a szerepük, mint a termelésben és az ipari exportban. A középvállalatok a hazai eladások 34 százalékát adták, 2,2 százalékponttal többet, mint 2015-ben. Ez az 5–49 fővel működő vállalkozói kör rovására ment, súlyuk 21,5 százalékra mérséklődött. A kisvállalkozások körében a belföldi eladások két számjegyű visszaesést mutattak, míg a másik kettőben a hazai értékesítés bővülését figyeltük meg.

n Kettősség

az autóiparban

A magyar GDP egyik legfontosabb összetevője az autóipar, amely több mint 154 ezer embert foglalkoztat. A tavalyi gyáripari teljesítmény 29 százalékát adta az ágazat, 25,4 milliárd eurót termelve. Az emissziós botrányok azonban gondot okozhatnak már középtávon, de hatásaik egyelőre nem érezhetők hazánkban. Az Euler Hermes autóipari elemzéséből kiderül: a négy nagy hazai gyártó – Mercedes, Audi, Opel, Suzuki – beruházásai mellett további lehetőség, hogy az innovatív technológiák fejlesztésének egyik központjává válik Magyarország. A másik oldalról viszont egyre nagyobb nehézséget jelent a növekvő hazai munkaerőhiány, ami gondot okoz a gyártóknak és a beszállítóknak is. | VG