Új fehérjetakarmány-program a GMO-mentesség jegyében

Új nemzeti fehérjetakarmány-program kidolgozására kapott megbízást a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) – mondta a Világgazdaságnak Gyuricza Csaba, a 12 agrárkutató intézetet összefogó központ főigazgatója. Az alaphelyzet az, hogy Magyarország nem önellátó fehérjenövényekből, az itthon megtermelt körülbelül 180 ezer tonna szója csupán egyharmada az állattenyésztés igényeinek. A szója többsége importból származik, ami túlnyomó részben génmódosított szóját jelent. A génmódosítás alaptörvényben rögzített tilalma csak a termesztésben valósul meg, ahhoz viszont, hogy a teljes mezőgazdaságban érvényesüljön, ki kell váltani a genetikailag módosított szóját – mondta a főigazgató.

A fehérjetakarmány-programban meg kell találni a módját, hogyan lehet a jelenlegi szójatermő területet növelni, ehhez milyen kormányzati intézkedések szükségesek. Gyuricza Csaba szerint elméletileg akár 200-250 ezer hektárra lehetne bővíteni a szójaterületet, de illúzió lenne azzal számolni, hogy valóban ekkora lesz a vetésterület. Ezért más, magas fehérjetartalmú növényfajokkal is kísérleteznek, valamint melléktermékek, például a kukoricából készülő izocukor, illetve a bio­etanol gyártásakor fennmaradó magas fehérjetartalmú melléktermékek takarmányként való hasznosítását is vizsgálják, receptúrák készítésével kiegészítve.

Ez egy négy-öt éves program – hangsúlyozta Gyuricza Csaba, hozzátéve, hogy több korábbi fehérjeprogram is azért vallott kudarcot, mert gyors eredményeket vártak tőlük. A kísérletek részeként 2018-tól kínai szójafajtákat, illetve hibrideket is vizsgálnak, hogy a termelés versenyképes legyen. Jelenleg ugyanis a szója jövedelmezősége alatta van más szántóföldi növényekének, különösen a kukoricáénak.

A kínai fajták hazai kísérletekbe vonásáról a múlt heti Kína–Európa Szója Szimpóziumon született megállapodás. Itt dőlt el az is, hogy a jövő évi hasonló rendezvény színhelye Budapest és Bécs lesz, ami Magyarország következetes génmódosítás-mentességet szorgalmazó munkájának köszönhető. Mivel a génmódosított (GM) szója kiváltása európai összefogás nélkül nem valósítható meg, hazánk 2013-ban az elsők között csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez, amely a Duna-térség országainak GM-mentes szójatermesztését tűzte ki célul, majd 2015-ben meghirdette a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést. Az összefogás eredménye volt az Európai Szója Nyilatkozat júliusi aláírása – emlékeztetett Gyuricza – 13 uniós ország csatlakozásával.