Egyre pontosabban fizetik számláikat a magyarok

Enyhén javult a fizetési morál tavalyhoz képest a magyarországi lakossági és vállalati ügyfelek körében: a számlák 77 százalékát fizetik pontosan az ügyfelek, ami 2 százalékponttal magasabb, mint tavaly – derül ki az EOS csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából. A kintlévőség-kezelő vállalat a TNS Infratest piackutató intézettel közösen készített felmérést, melynek adatai szerint idén a számlák 4 százalékát sorolták a nehezen vagy nem behajthatók közé a magyarországi cégek – ez amellett, hogy egy százalékpontnyi javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest, már megfelel a kelet-európai átlagnak is.

Nem látszik viszont lényeges változás a fizetési határidőknél: 2017-ben a magyarországi vállalatok átlagosan 38 napos fizetési határidővel számláztak, ez megegyezik az egy évvel korábbival. A magánügyfelek számára kiállított számlák átlagos fizetési határideje 29 nap, míg az üzleti ügyfeleknek kiállítottaké 41, ezzel a 37 napos kelet-európai átlaggal majdnem megegyező határidők láthatók Magyarországon is.

Ami a nemfizetések indokait illeti, az EOS tapasztalatai szerint a vállalati szektor megkérdezett szereplői a késedelmes fizetések és nemfizetések okaként leginkább a saját ügyfeleik nemfizetését (ezt 56 százalékuk említette), a likviditás hiányát (50 százalék), illetve a szándékos nemfizetést (28 százalék) jelölték meg. A lakossági ügyfelek a feledékenységre és az eladósodottságra hivatkoznak leggyakrabban, mindkét szempontot 47 százalékuk említette.

Az EOS adatai szerint, miközben a vizsgált 16 európai országban a vállalatok 41 százaléka áll kapcsolatban külső kintlévőség-kezeléssel foglalkozó céggel, addig Magyarországon ez az arány 48 százalék. A megkérdezett cégek többsége – az európai vállalatok 77, a magyarországiak 76 százaléka – viszont nem vár javulást a fizetési fegyelem terén.

Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezető igazgatója szerint mozgalmas időszak előtt áll a követeléskezelési piac Magyarországon, egyebek mellett azért, mert a bankok – a fedezetlen lakossági kölcsöncsomagok után – jelzáloghitel-portfóliókkal is elkezdtek megjelenni a piacon, és a közeljövőben újabb tranzakciókra lehet számítani ezen a területen.