Évtizedek múlva lehet magyar euró
Már egy ideje pedzegetik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tisztségviselői, hogy az euróövezethez való sikeres csatlakozásunk érdekében a maastrichti kritériumok mellett további feltételeket is teljesíteni kellene. Nagy Márton, az MNB alelnöke szerdán a Kárpátok Európája konferencián részletesen felsorolta az ennek érdekében javítandó mutatókat, a Világgazdaság pedig megvizsgálta, mikor teljesíthetők e feltételek. Az elmúlt évek gazdasági teljesítményével számoltunk, de a friss idei, ám nem egész éves adatok jobb konvergenciateljesítményt vetítenek előre, vagyis az itt felvázolt dátumok akár előbbre is jöhetnek.
Elsőként a vásárlóerő-standardon alapuló egy főre jutó GDP-t említette Nagy Márton. Itt az EU átlagának 90 százalékát kellene elérni, ennek ma a 67 százalékán állunk az Eurostat szerint. Az elmúlt tíz év konvergenciája alapján e szintet 2049-re érhetjük el. A második kritérium a bérnövekedés, a cél itt is az EU átlagának a 90 százaléka. A nyers adatok szerint ez az arány az elmúlt tíz évben 30 százalék körül stagnált, tehát az átlaghoz való közelítéshez annál nagyobb növekedést kellene produkálnunk.
A foglalkoztatottaknál 65 százalékos arányt jelölt meg az MNB alelnöke, ami 2028-ra teljesíthető az előző tíz év tendenciái alapján, jelenleg 58 százalékon állunk. Ám ha csak a válság utáni felzárkózás ütemét vizsgáljuk, akkor már 2020-ra is elérhetjük a megjelölt szintet.
A munkanélküliségi cél 4 százalékos, ez még az év végére is összejöhet az utóbbi évek csökkenő ütemét figyelembe véve. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusi adata 4,2 százalék. A további csökkenés elsősorban a fiatalok munkába bevonásával érhető el, a 15–19 évesek között 26,3, míg a 20–24 évesek között 11,5 százalékos a munkanélküliség.
Az EU és a magyar gazdaság közötti szinkronizált ciklusokban 70 százalék feletti korrelációt tart kívánatosnak az alelnök. Ennek indikátoraként a GDP-növekedést vettük alapul (az Eurostat adataival), a korreláció számítása érdekes eredményt hozott. Ha az EU-hoz való csatlakozás óta eltelt éveket vesszük figyelembe, akkor igen magas, 85 százalékos a korreláció, így akár ki is pipálhatnánk e feltételt. Ám a korrelációszámítás a válság alatti anomáliák miatt nem teljesen megbízható, ráadásul a válság utáni éveket vizsgálva (2013 után) csak 40 százalékos a korrelációs együttható. E mutatónál nehéz a becslés, de a gazdasági ciklusok együtt mozgásával akár néhány év alatt is elérhető lehet a 70 százalékos korreláció.
Az államháztartás hiánya elsősorban az aktuális költségvetéstől függ, tendenciát kimutatni ebben nem lehet. Fontosabb mutató lehet az államadósság, itt a maastrichti, 60 százalékos kritériumnál szigorúbb, 50 százalékos GDP-arányos államadósságot említett Nagy Márton. A KSH korábbi tényadatai és az MNB 2019-ig szóló becslése alapján, a 2011 óta csökkenő ütemet alapul véve 2038-ra lehetséges a kívánt szint elérése.
Az MNB szerint a bankrendszer hatékonyságát is növelni kellene az eurócsatlakozáshoz. Ez a bankok jövedelmezőségén, költséghatékonyságán, illetve a minőségi termékkínálatán múlik.
