Fazekas: jó úton az uniós felzárkózásban
Az agrártárca nézőpontjából a mezőgazdasági termelés célja a vidéken élők megélhetésének biztosítása, valamint az egészséges, jó minőségű, természetes környezetből származó GMO-mentes élelmiszerek előállítása – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a ma nyíló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) nulladik napján. Ahhoz, hogy az agrártermelők ennek megfeleljenek, komoly piaci kihívásokkal, természeti károkkal és a klímaváltozás hatásaival is meg kell küzdeniük. A miniszter szerint azonban a sikeres agrártermeléshez adva vannak az eszközök, például a szakképzés és a tudományos kutatások révén is.
A magyar mezőgazdaság elmúlt hét éve az uniós felzárkózásról szólt. Az ágazat eredményesen teljesített, hiszen a kibocsátása a másfélszeresére (folyóáron 1,3-szeresére) nőtt, az exportja 37 százalékkal emelkedett és ötvenezer új munkahelye keletkezett. Fazekas Sándor a közeljövő feladataként fogalmazta meg az agrár- és élelmiszertermékek feldolgozottsági szintjének növelését, Magyarország disztribúciós központtá válását, az export és a minőségi termelés növelését.
A magyar élelmiszer-gazdaság sikeressége gazdasági cél és egyben morális kötelesség – jelentette ki előadásában Kapronczai István, az OTP Bank Nyrt. agrárszakértője. Az előrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége 9 milliárd fő lehet, élelmiszer-termelésre viszont a jelenleg művelt 5 milliárd hektár legfeljebb félmillióval növelhető. Magyarország agrártermelési adottságai miatt erkölcsi kötelesség, hogy jól használjuk ki az agrárpotenciálunkat. Ha okosan fejlesztenek az ágazat szereplői, elérhetjük, hogy 15-20 év múlva 20 millió ember számára termeljünk élelmiszert. Ebből gazdasági előnyünk is származik, hiszen az export évi 15 milliárd eurósra is növekedhet, az agrár- és élelmiszer-külkereskedelem pedig évi 7-8 milliárd euró többletet hozhat az országnak – fejtette ki.
Az elmúlt évek növekedési üteme azonban – bár az alacsony kibocsátású 2010-hez képest jelentős a növekedés – lassabb annál, mint amit a hazai agrárgazdaság az adottságai közepes szintű kihasználásával elérhetne. Az OTP agrárszakértője szerint a jó termést hozó 2008, illetve 2010 átlagához mérve már csak 11,2 százalékos növekedést mérhettünk 2016-ban. Most viszont történelmi esély van az agrárium fejlesztésére, hiszen a vállalkozásoknak csak a bankoknál 600 milliárd forintnyi saját forrásuk van, jelentős mértékű támogatási forrás áll rendelkezésre, és a kamatkörnyezet is kedvező a hitelek igénybevételéhez.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek igazán fejlődni és növekedni akarnak, az exportpiacokon kell megméretni magukat – nyomatékosította előadásában Bárány László, a baromfipiacon utazó Master Good cégcsoport tulajdonosa. Mint mondta, a versenyképesség megteremtése egy soha véget nem érő tanulási folyamat, és elképzelhetetlen az új ismeretek folyamatos megszerzésének vágya nélkül. A baromfiágazatban például körülbelül 10-12 évente cserélődik ki a korszerű termeléshez felhasználható ismeretek 80 százaléka.
