Fellendült a hazai munkaerőpiac
A június–augusztusi időszakban a munkanélküliek átlagos száma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel 195 ezerre csökkent – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Eszerint a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 28 ezer fővel 94 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent a június–augusztusi időszakban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A munkanélküli nők száma
4 ezer fővel 101 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal 4,8 százalékra mérséklődött.
A jelentés szerint javult a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája is: 1,4 százalékpontot erősödve 11,4 százalékra csökkent. A jelentésből kiderült az is, hogy a 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra, míg az 55–64 évesek mutatója 0,5 százalékponttal 3,5 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség átlagos időtartama 15,8 hónap volt; a munkanélküliek 39,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 269 ezer álláskeresőt tartottak nyilván augusztus végén, ez 5 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest.
Az adatok részleteiből kirajzolódik, hogy az elsődleges hazai munkaerőpiac tovább feszesedett, a közmunkaprogramban részt vevők száma nagyjából ötezer fővel csaknem 191 ezerre csökkent (196 ezer fő a május–júliusi időszakban) – kommentálta a KSH adatait Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. „Véleményünk szerint az év további részében is valamivel 4 százalék fölött ingadozhat a munkanélküliek aránya, jövőre pedig folytatódhat a munkanélküliségi ráta lassú ütemű csökkenése” – mondta az elemző. Szerinte egész évben 4,2 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.
A foglalkoztatottak száma, a KSH jelentése szerint, 1,3 százalékkal magasabb, 4 millió 444 ezer volt június–augusztusban az egy évvel korábbihoz képest. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 99 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel csökkent. A külföldi telephelyen dolgozóké lényegében nem változott. A foglalkoztatottak közül 4 millió 398 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, e korcsoport foglalkoztatási aránya 1,5 százalékponttal 68,6 százalékra emelkedett. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak száma 2,1 százalékkal, 2 millió 404 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal 75,7 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma lényegében nem változott, 1 millió 993 ezer volt, a foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal 61,6 százalékra javult.
A pozitív folyamatokban szerepet játszottak a munkahelyvédelmi akcióterv 25 év alatti fiatalok elhelyezkedésének támogatását szolgáló intézkedései – kommentálta az eredményeket a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Szerintük nemzetközi összehasonlításban Magyarország továbbra is a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa az Európai Uniónak, a hazainál csak Csehországban, Németországban és Máltán volt alacsonyabb a munkanélküliség szintje az év hetedik hónapjában. Az NGM hozzátette: a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, valamint a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, hozzájárul a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben foglalkoztatottak számának emelkedéséhez. Az NGM bízik benne, hogy a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradnak, a gazdasági növekedés pedig tovább élénkülhet a következő időszakban.
