Hírek

42 karátos éjszaka Budán

vg | Hamarosan itt a harmadik ékszerek éjszakája – október 3. és 10. között láthatók a kortárs hazai ékszerművészet képviselőinek munkái a fővárosban. Az először 2015-ben megrendezett Ékszerek Éjszakája Budapest fesztivál fő célkitűzése az volt, hogy a kortárs ékszer műfaját egy szélesebb publikummal is megismertesse. Tavaly és azelőtt több mint 30 különleges kiállításon mutatkoztak be hazai és nemzetközi kortárs művészek, valamint az ötvösművészeti képzésben részt vevő oktatási intézmények. A kiállítások helyszínéül művészeti és ékszergalériák, dizájnboltok, műtermek, kávézók és coworking irodák szolgáltak. Idén a rendezvényt átalakítják, és ezentúl biennáléként jelentkezik. A 2017-es „42 KARÁT” című válogatáskiállításnak a Bartók Béla úti K.A.S. Galéria ad otthont. A szervezők 2018-ban ismét több, kisebb kiállításból álló sorozatot terveznek a már bevált központi kiállítás megtartásával.

Média | Az első szám ötven évvel ezelőtt jelent meg

Vevőt keres lapjára a Rolling Stone kiadója

F. P. | Eladó a fél évszázados múltra visszatekintő ikonikus lap, a Rolling Stone. A legendás kultmagazint Jann Wenner alapította 1967-ben San Franciscóban Ralph Gleason zenekritikussal együtt, azóta Wenner médiavállalata, a Wenner Media adja ki. A cég egyébként tavaly már megvált néhány kiadványától, a US Weekly és a Men’s Journal a National Enquirer kiadójához, az American Mediához került. Az egykor az ellenkultúra bibliájaként híressé váló sajtótermék címlapján az elmúlt ötven év során szerepelt többek között Jim Morrison, Madonna, Lady Gaga, de több amerikai elnök, színész, sőt Ferenc pápa is volt már a borítón. A leginkább ismert borítófotó valószínűleg Annie Leibovitz alkotása John Lennonról és feleségéről, Yoko Onóról – ez a címlap azért is maradhatott meg a kollektív emlékezetben, mert a Beatles egykori énekesét a kép elkészítése után pár órával lőtték le.

A magazin reputációja egyébként 2014-ben némileg csorbát szenvedett, mivel közzétett egy állítólagos csoportos nemi erőszakról szóló cikket, amely a Virginia Egyetem területén történt az írás szerint. Később bebizonyosodott, hogy nem volt alapja az állításnak, és a magazinnak 1,65 millió dolláros kártérítést kellett kifizetnie az egyetemnek.

A The New York Timesnak adott interjújában az alapító elmondta: ebben a médiakörnyezetben már nem tudják fenntarthatóan működtetni a kiadót és a lapot, amely off- és on­line mintegy 60 millió olvasót ér el. A kiadó tavaly eladta 49 százalékos részesedését a lapban egy szingapúri zeneipari vállalatnak, a BandLab Technologiesnak.

Ferenc pápa a konyhában

V. G. | A pápa konyhaművészetének szentelt szakácskönyv jelenik meg jövőre Ferenc séf címmel. A katolikus egyház argentin születésű vezetője szenvedélyes szakács volt Buenos Aires-i évei alatt. Piemonti származású olasz családjának hatására pápává választása előtt szívesen főzött magának és egyházi vezetőknek. A konyhaművészetéről szóló könyv szerzője Roberto Alberghetti, az egyházfő életrajzírója. A gasztronómiai biográfiaként jellemzett kötet 2018 tavaszán jelenik meg – írta az Il Giornale című olasz napilapra hivatkozva a távirati iroda. A könyv nem receptgyűjtemény, sokkal inkább Ferenc pápának az étkezéshez fűződő viszonyát tárja fel. A kötetben az egyházfőt főzés közben ábrázoló felvételek is lesznek.

A könyvből az is kiderül, hogy a pápa nagyszüleinek éttermük volt a piemonti Asti közelében, mielőtt 1929-ben kivándoroltak Argentínába. Az egyházfő kedvenc ételei között van egy piemonti specialitás, a Bagna cauda, egy szardellával összefőzött fokhagymás mártogatós, amelyben zöldségeket fürösztenek. Megtudhatjuk azt is, hogy szívesen készít töltött tintahalat, fehér rizst hagymával és parmezánnal, valamint csirkét.

Egy lépéssel a divat előtt

vg | Cipőmágia címmel nyílt kiállítás a Műcsarnokban. A cipőtervezés igencsak átalakult, az utóbbi években számos ipari formatervező, építész és művész érdeklődését is felkeltette a terület. Ám míg van, aki az anyagkutatás és a technika szempontjából közelíti meg a témát, mások a felépítésre és a kifejezésre koncentrálnak. A Műcsarnokba most érkezett és október 22-ig látogatható kiállítás – a hágai Virtuális Cipőmúzeum anyaga – az experimentális cipődizájn világát mutatja be, és olyan kérdéseket feszeget, hogy vajon attól cipő-e a cipő, hogy ténylegesen lehet használni, vagy már önmagában attól, hogy az ember lábára illeszkedik. Vajon tíz év múlva is szükségünk lesz a bőrre mint anyagra? Öt év múlva reggeli alatt kinyomtathatunk majd egy pár cipőt? A tervezők kezében a divatos mindennapi tárgy látványos és egyedi, autonóm plasztikai művé vagy limitált kiadású lábbelivé változik, ezekből vonultat fel jó néhányat a kiállítás.