Hírsor

Idén kevesebb kukoricánk lesz

A szántóföldi növények közül a kukoricát termesztik a legnagyobb, több mint egymillió hektáros vetésterületen – mondta el Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a betakarítási koordinációs bizottság ülése után. Eddig mintegy 92 ezer hektáron végeztek a betakarítással. A termésátlag mintegy 6,3 tonna hektáronként, ennek alapján 6-6,5 tonnás országos átlaggal lehet számolni, szemben a tavalyi 8,6 tonnás rekordhozammal. | MTI

Kijelölték az első hazai vámszabad területet

Vámszabad területté nyilvánított a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy, a záhonyi szabad vállalkozási zónában lévő több mint 17 ezer négyzetméteres területet – közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és a MÁV. Az engedély nyomán létrejött az ország egyetlen vámszabad területe, amely jelentősen fellendítheti a térség iparvonzó képességét. A 17 400 négyzetméteres területen egyebek közt tárolási, raktározási és csomagolási tevékenységeknek adnak teret. A vámszabad területen lévő áruk behozatali vámok, adók és a kereskedelempolitika szempontjából úgy tekintendők, mintha nem lennének az Európai Unió vámterületén, így itt bármilyen ipari, kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenység engedélyezett a vámjogszabályokban megállapított feltételek szerint. Ha az adott beruházás vámszabad terület formájában valósul meg, akkor nem kell megfizetni az unió vámterületén kívülről behozott áruk után a vámot és a nemzeti adókat. | mti

Döntöttek a településkép védelméről

Elfogadta a településkép védelméről szóló rendeletet és Budapest településképi arculati kézikönyvét szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A rendelet fő célja Budapest településképének védelme a fővárosi helyi építészeti örökség védelmére és a Margitsziget területére vonatkozóan. A rendelet megalkotásával a Fővárosi Önkormányzat biztosítja Budapest jellegzetes és értékes arculatának megóvását, alakítását, az épített és a természeti környezet egységes védelmét. Budapest településképi arculati kézikönyve a szemléletformálást szolgálja. Meg kell határozni benne a településkaraktert meghatározó jellemzőket, a jól elkülönülő településrészeket az arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint az e képhez illeszkedő építészeti elemeket. | VG