A tőzsdéken örökzöld téma, hogyan tudnának a kis- és közepes vállalkozások piaci megjelenéséhez platformot adni. London már a 90-es években lépett, a Deutsche Börse idén nyitotta meg a piacát. „Nem vagyunk elkésve, de ideje volt, hogy elindítsuk az Xtendet, a budapesti börze kkv-kra szabott piacát” – közölte Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója az ebből az alkalomból megrendezett tegnapi konferencián. A piac szerdán megnyílt: a tőzsde honlapján közzétette a szabályokat és a kijelölt tanácsadók listáját. Az Xtendre belépő cégekre vonatkozó szabályok jóval egyszerűbbek, kevesebb az adminisztráció, a költségek pedig jelképesek a hagyományos tőzsdei kategóriákba bevezetett társaságokéhoz képest. A könnyítések között Végh Richárd megemlítette, hogy ötmillió euró alatti kibocsátásoknál lesz lehetőség egyszerűsített tőzsdei bevezetésre, amelyet a felügyelet helyett a tőzsde hagy majd jóvá, illetve az Xtendre belépő cégek 2018 után is a magyar számviteli szabályok szerint készíthetik beszámolóikat. Ezek a cégek két tétellel számolhatnak: regisztrációs és éves díjjal, 300 ezer, illetve 100 ezer forint összegben.
A piac elindulását elősegítve, a kormány tavaly döntött a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap létrehozásáról, amelynek kezelőjét napokon belül kiválasztják, és nevét nyilvánosságra hozzák – mondta a konferencián Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az alap – 14 milliárd forintos kerettel – az év végéig elstartol, tőkéjét folyamatosan töltik fel a maximális 20 milliárd forintra. A tőzsdei jelenléthez adhat pénzügyi forrást legfeljebb 15 évre a vállalkozásoknak. Döntöttek egy mentoringalap létrehozásáról is, amely 50-70 kkv tőzsdére lépéséhez tud majd támogatást nyújtani információkkal és továbbképzési lehetőségekkel. Az alaphoz egymilliárd forintot uniós támogatásból adnak, amit hazai forrásból 400 millió forinttal egészítenek ki annak érdekében, hogy a közép-magyarországi régió vállalkozásai is pályázhassanak.
Matolcsy az összes bankot a parkettre terelné
A BÉT fejlődését hosszabb távon a sikeresen működő kkv-kra kell alapozni – emelte ki a BÉT50 konferencia nyitó előadásában Matolcsy György. A jegybankelnök szerint az állami cégek tőzsdei bevezetésére is nagy szükség van, ahogy a mai blue chipekre is, amelyekhez újabb nagyvállalatok csatlakozása is kívánatos lenne. Mi több, a lengyel példához hasonlóan az összes hazai bankot a tőzsde felé lehetne terelni. Szerinte a régiónak a skandináv gazdasági modellt kell követnie, de jó példa lehet a német tartomány, Baden-Württemberg gazdasági fejlődése, ahol mintegy 14 ezer közepes vállalkozás működik, és ezek
a cégek képezik a gazdaság gerincét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.